A villanyórától be lehet kötni egy külön vezetéket biztositék kapcsolóval hogy ne a házban lévő vezetéket terheljem ?
és még az a hülye kérdésem lenne hogy van feleslegbe ithol ilyen locsoló cső féleség abba nem lenne érdemes végig vezetni benne a kábelt mivel kint lesz télen nyáron a szabadba,
ilyesmi fajta :D
Ha már veszed a kábelt, akkor inkább vegyél egy tisztességes kültéri köpenyest. Ha elásod - főleg ha fél méternél kisebb a beásási mélység - akkor csőbe is húzhatod.
Persze én egy kis előrelátással minimum 4 eres 3 fázisú kábelt vennék, hátha kell majd később a 3 fázis. Addig is párban lehet használni az ereket. Mechanikusan is előnyösebb a dolog, főleg alumínium esetén. A kimenetnél földelés is kell a szabvány szerint, mikor elválasztod a nullát a védőföldeléstől!
Ez nem egy félinfós fórumtéma, hanem egy teljes műszaki áttekintést igénylő szerelési projekt. Még a fogyaszóról sem írtál semmit.
Az meg külön téma, hogy a villanyóra után (a szegény ember nagy szerencséjére) a magánszemély azt csinál amit akar - de ha baleset van, akkor komoly büntetőjogi következményei vannak a szabványoktól való eltérésnek és fizikailag hibás konstrukcióknak is!
1#
„Rengeteg hőt termel, és több lesz a fogyasztásod emiatt.
Ha megfelelő az alumíniumvezető keresztmetszete, akkor ez nem igaz.
„2,5 mm-es réz sodrott vezetéket javasolok, gumiborításút.”
Nem jó javaslat. Számolj már utána, azon kb. 15% lenne a feszültségesés, ami megengedhetetlen. Ekkora hosszon már nem a vezeték terhelhetősége számít, hanem a feszültségesés.
Így kellene kiszámolni:
A fogyasztó árama általában: I=P/U·cosφ
Motoros fogyasztónál: I=P/U·cosφ·η
Mértékadó feszültségesés: e’=(ε/100)·(U/2)
Feszültségesésre szükséges keresztmetszet: A=I·ϱ·ℓ·cosφ/e’
A fogyasztó árama 14A, ezt te adtad meg, de nem tudni, hogy ez hatásos áram, vagy látszólagos, ha látszólagos, akkor mennyi teljesítménytényező? Ezenkívül nem tudni milyen jellegű a fogyasztó. Példaként vegyük azt, hogy hatásos áram, Iw=I·cosφ=14A, motoros fogyasztó, akkor a megengedett feszültségesés 3%.
Mértékadó feszültségesés: e’=(3/100)·(230/2)=3,45 V
Feszültségesésre szükséges keresztmetszet: A=Iw·ϱ·ℓ/e’=14·0,0286·200/3,45=23,2 mm²
A következő nagyobb szabványos keresztmetszet: Asz=25 mm²
3% feszültségesésre kell a 25 mm² keresztmetszetű vezető.
Ha esetleg 5% feszültségesés is megengedhető, akkor elegendő a 16 mm²-es alumíniumvezető is. Nem tudni milyen fogyasztó ez, mekkora feszültségig működőképes, így biztosat mondani nem lehet. Ahogy 12-es írta, ha már lefekteted, akkor érdemesebb négy, vagy öterű kábelt használni, hátha később szükség lesz három fázisra. Ilyen például, négyerű: NAYY-J 4×25 mm² vagy EAYY-J 4×25, öterű: NAYY-J 5×25 mm² vagy EAYY-J 5×25 mm². Igen, az ára nem kevés kb. 1800…2400 Ft/m, ingyen nem adják.
Kérdező, te nem ugyanez vagy?
https://www.gyakorikerdesek.hu/elektronikus-eszkozok__egyeb-..
Itt már többen is leírták neked, hogy jobb lenne, ha egy villanyszerelővel megnézetnéd, mielőtt nagyobb baj lenne. De, ha nem ugyanaz vagy, akkor ez rád is vonatkozik.
"mert az alumíniummal nincs semmi baj."
Nem használnak már alut csak földkábelnek, csakhogy tudd.
Mellesleg vékonyodik használat közben...
"Ha megfelelő az alumíniumvezető keresztmetszete, akkor ez nem igaz."
Miért az alumíniumnak kisebb az ellenállása vagy a réznek?
A transzformátorok miért nem alumíniummal vannak akkor tekercselve, te lángész!
#16 (19:27) - A nagy erőművi transzformátorokat, és a forgógépeket is sokszor alumíniummal tekercselik ("te lángész"), mert az sokkal olcsóbb és könnyebb.
Az alumínium köztudottan kissé rosszabb vezető minta réz, de a nagy gépeknél már így sem probléma az igencsak jó hatásfok elérése. Mindkét anyag használatának megvannak a maga előnyei és hátrányai az elektrotechnikában.
Sajna, a klasszikus tápegységű mikrohullámú-sütőtranszformátorok között sem nagyon találni réztekercselésűt - de ezt tudnád, ha érdemben foglalkoztál volna elektrotechnikával, hisz csak a rézhuzal annyiba kerülne, mint az új sütő ára, mely manapság már 20000 forint környékén is van!
"Mellesleg vékonyodik használat közben..."
Ha húzzák...
De legtöbb helyen nem húzzák. :D
15#
„Nem használnak már alut csak földkábelnek, csakhogy tudd.”
„Csakhogy tudd”, a szabadvezetékek és légkábelek is alumíniumból vannak, meg sok transzformátor tekercse is alumíniumból van.
16#
„Miért az alumíniumnak kisebb az ellenállása vagy a réznek?”
Ennek a kérdésnek így nincs értelme, mert az ellenállás függ a fajlagos ellenállástól, a hossztól és a keresztmetszettől. Egyéb ként lehet kisebb az alumínium ellenállása. Azonos hossz esetén, például az 50 mm²-es alumíniumvezető ellenállása kisebb, mint a 25 mm² rézvezető ellenállása. Ezért volt odaírva, hogy megfelelő keresztmetszet esetén.
„A transzformátorok miért nem alumíniummal vannak akkor tekercselve, te lángész!”
Te világ esze, nézd csak meg ezt a katalógust például a 15. oldalon:
Látod? A tekercselés anyaga réz vagy alumínium. Aki még emlékszik a modellvasúthoz készült FZ1-es transzformátorra, abban a primer és a 16 V-os szekunder tekercs alumíniummal készült, csak a 12 V-os tekercs készült rézből. Láttam már olyan porszívómotort, melynek az állórésztekercsei alumíniumból voltak. Egy hozzád hasonló okoskodó diáknak mondta egyik volt tanárom: „Hát kisfiam, azért ilyen alapvető hülyeségeket ne mondjál!”
Életembe nem láttam még alus trafót, forrasztani se lehetne, komolyan nem tudom ti miről beszéltek!
Alun hogy áll meg a forrasz? Sehogy!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!