Nulla vezetőn milyen feszültségű áram folyik? Meg szabad fogni terhelés alatt? Nem rázna meg?
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Úgy látom nagyon nem értesz valamit...
Te vagy az "Szervizmérnők úr? :)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
"Megpróbálom megvilágítani."
Nem sikerült.
Csak fröcsögni meg személyeskedni sikerült.
Gyakorolj még! :)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
#8: „Konkrétan garancia például a TT hálózatokon egyáltalán NINCSEN arra, hogy a nullavezető potenciálja hol lófrál.”
Akkor nézd csak meg, ez a TT rendszer:
A TT rendszerben a csillagpontot a transzformátornál közvetlenül leföldelik, ehhez csatlakozik a nullavezető. Áruld már el a „nullavezető potenciálja hol lófrál”, ha a transzformátor felőli vége földelve van?
A vezetők keresztmetszetét úgy választják meg, hogy a feszültségesés legfeljebb néhány %. A terhelést a három fázisra nagyjából szimmetrikusan osztják el, ezért a nullavezetőn nagy valószínűséggel kevesebb feszültség esik, mint a fázisvezetőkön. A földhöz képest a nullavezetőn a legrosszabb esetben is csak néhány volt lesz.
Ha feltételezzük, hogy a lakás betáplálási pontján a nullavezető földpotenciálon van, akkor igenis Szirty jól írta. A nullavezetőn a terheléstől függően akár néhány V is eshet. Például egy 25 m hosszú, 2,5 mm²-es réz nullavezetőn 16 A mellett 2,8 V esik és ez a feszültség lép fel a föld és a nullavazető fogyasztó oldali vége között.
„a legtöbb szerkezetben felcserélhető a fázisvezetővel. Harmadrészt meg, ha megbontják, a készülék felől visszajön a kettőhúsz”
Attól, hogy egy készülékben felcserélik a fázist és a nullát, a nulla még nulla marad. A kérdés nem arról szólt, hogy megbontják.
„az ohm-törvény ide kevés”, akkor lássuk mi kell ide?
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
"Áruld már el a „nullavezető potenciálja hol lófrál”, ha a transzformátor felőli vége földelve van?"
Azon a potenciálon van, amire a földelésen át folyó áram emeli... Például a TT rendszerben méretezett hibavédelem nem kapcsol le akkor, ha a hibavédelem földelésén csak 40 V-ra emelkedik a feszültség. Ez az áram viszont a transzformátor oldali földelésen is folyik. A transzformátor oldali földelés ellenállására TT rendszer esetén elvileg nincs követelmény, tehát az lehet nagy értékű is.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
"akkor lássuk mi kell ide?"
A hibavédelem ismerete. A szóban forgó témáról a #14-ben leírtam a lényeget. Ezt Kádár Aba: Érintésvédelem című könyvében ismerteti, a IV. kiadásban a 190. oldal alján. Ugyanakkor az MSZ 172 kiskönyves kiadásaiban is benne van a magyarázat, a 10.51. pont előírása után. Hát, az érintésvédelmi szabványokat régen is illett, meg ma is illik ismerni. :D :D :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!