Ha egy bedugott hosszabító véletlenül a kádban lévő vízbe esik úgy, hogy benne vagyok, akkor megüt az áram, vagy nem?

Mármint a konnektoros vége, abból nem sok jó származik.

Oroszországban is volt hasonló eset, egy fiatal lány azt akarta demonstrálni az ottani közösségi oldalon (VK), hogy lehet tölteni a telefont a fürdőszobában.

Végül nem is azzal volt gond, csak a hosszabbító valahogy vízbe került és a lány meghalt.

Nem kitalált, mobilos halálesetek valóságtartalma után "nyomoztam" régebben, ezt több forrás is realisztikusan megerősítette, még a lány lakóhelyén is, illetve fotók is szerepeltek.

"Egy modern, életvédelmi relével szerelt házban ez nem történhet meg."

De bizony megtörténhet!

Az ÉV relé NEM az áramütés ellen véd (a nevében is benne van mit véd)!!!

"Az ÉV relé NEM az áramütés ellen véd (a nevében is benne van mit véd)!!!"

Akkor szívesen várjuk a részletes magyarázatod a működésével kapcsolatosan. Sajnos mi eddig meg voltunk győződve arról, hogy az áramvédő relé, az a névleges hibaáramra old önidőn belül. Én pl. érintésvédelmi méréseket jegyzőkönyvezek, és ott egy 30 mA-es relé 23-28 mA áramra olyan 18-27 msec idő alatt le szokott oldani.

Ez azt jelenti, hogy ekkorra már feszültségmentes a védett áramkör.

Az áramütéses baleseteknél a fő szempont a testen árfolyó áram erőssége és az időtartama számít.

Szóval érdekelne a váleményed.

Ja, és tegyük hozzá, hogy szabályosan kivitelezett villamos hálózatról van szó a kérdésben, nem olyanról, amit Móricka nagypapája csinált.

5-nek. Az odáig teljesen OK, hogy egy jó védelem esetén 23-28mA áramerősség esetén rövid idő alatt általában 1-1,5-2 peróduson belül old a védelem (18-27msec ahogy írod is). Azonban amikor ezt a védelmi szintet kitalálták akkor normál állapotú, egészéges emberre számoltak. Ha valakinek vizes a teste akkor a bőr ellenállása lecsökken (igaz a víz miatt a felületi "kúszóáram" ellenállás is), és ezért nem abban az arányban fog oszlani az áram a bőr felületén lefutó és a testbe jutó áram tekintetében mint száraz, ép bőrfelület esetén. Normál esetben (bár a különböző szakirodalmak más és más szinteket határoznak meg), kb. 550-750VAC közé teszik a bőr "átütési feszültségét" azaz eddig a feszültség szintig a bőr jelentős ellenállást képvisel és egy áramütés esetén az áram jelentős része a kúszóáramhoz hasonlóan a bőr felületén folyik el (főleg a kicsit savas enyhény-nedves-zsíros anyagban ami a bőrünket kivülről védi), égy része magában a bőrben fut végig (ennek eredménye az ún. "áramjegy" egy baleset után amiről elég sokat tanultunk). Ha vizes a bőr gyakorlatilag jelentősen lecsökken az "átütési szilárdsága" azaz már lényegesen kisebb feszültség esetén is modosul az árammegoszlás, és nem lesz igaz, hogy az áram jelentős része a felületen (Vagy kis behatolási mélységgel fut le) hanem elég gyorsan bejut az érhálózatig aminek már szinte 0 a villamos ellenállása és az helyett, hogy a bőrfelületén/kis behatolási mélységgel záródna az áram jelentős része az ér hálózaton keresztül a szíven fog záródni. Most nincs előttem (és nincs időm megkeresni) de egy pár éve olvastam egy komoly orvosi kutatást erről a témáról. Még 230VAC esetén is a bőr átvezetési ellenállása néhány 10 kOhm, míg a felületi ellenállás néhány 100 Ohm (legveszélyesebbnek tartott balkéz-jobbtalp áramút esetén), így szinte 0 az az áram egy áramütésnél ami bejut a szervezetbe (arra pont elég, hogy érezzük, de nagy bajunk nem lesz tőle ld. ÉV relé). A vízes bőr esetén ez lecsökken néhány 100 Ohmra és akkor már az áram "fele" a belső szervek felé fog folyni (ugyanez történik 550-750VAC fölötti feszültségek esetén is) és hiába korlátozza az ÉV relé az áramot más áramút miatt egy vizes, nedves bőrfelület esetén nagyrésze bejut a szervezetbe. Pl. a "jómunkás ember" (pl. villanyszerelők, kétkezi munkások) kezén a bőr a sok apró sérülés miatt ami élete során érte őket megvastagszik (csak rájuk kell nézni) és ezért lesz rájuk kevésbé veszélyes egy áramütés mert még nagyobb lesz a különbség a felületi áramút-testen áthaladó áramút esetén, mint pl. egy irodai dolgozó/művész esetén akinek vékonyabb, érzékenyebb a bőre (pl. nők esetén is). De ugyanez igaz sérült bőr esetén pl. egy subcutisig vagy azon áthaladó vágott seb esetén ha ott történik meg az áramkör záródása az nagyon durva balesetet okoz.

A dolog n+1-ik oldala, hogy számtalan helyen még ma is rosszul van kivitelezve, építve a hálózat (ha felülvizsgálattal foglalkozik gondolom nem egy esetben találkozott "nem megfelelő" minősítéssel), sajnos a mai védelmek (és pl. a szabvány is kiegészítő védelemnek írja elő az ÉV relé alkalmazását) úgy vannak "kitalálva", hogy szakszerű szerelés és rendszeres karbantartás, ellenőrzés, rendeltetés szerű használat esetén egyszeres hibára védjenek. Nem tartozik a rendeltetés szerű használatba a fürdőkád környékén lévő hosszabító.

Részletesebben: (ld MSZ HD!!! 60364-7 sorozat, és itt főleg a HD-re hívnám fel a figyelmet!) 0-s és 1-es /és részben 2-es/ zóna (mert erről beszél a kérdező), itt a minimális védelmi szint az IPx7(0-s zóna) IPx4 (1-es és 2-es zóna). Egyetlen egy hosszabító sem felel meg ennek. Még ÉV relével sem! És nem véletlenül írja ezt a szabvány.

"Akkor szívesen várjuk a részletes magyarázatod a működésével kapcsolatosan."

Ha ÁVK (ÉV relé) van az áramkörben és rámarkolsz a fázisra, a rajtad keresztül folyó áram úgy megb..sz hogy helyből dobsz egy hátast.

Persze leold (jobb esetben) és nem halsz meg.

Ennyi lenne a mondanivalóm.

Az ÁVK nem arra való hogy ne rázzon meg az áram, hanem arra hogy ne nyírjon ki, ami lássuk be nagy különbség!

Az eredeti kérdés részlete:

"...akkor megüt az áram, vagy nem?"

Erre reagáltam.

Sokszor kezet fogtam már a 230 V-tal, ennek ellenére, illetve éppen ezért azt mondom, hogy ezt én sem merném kipróbálni, még FI-relé mellett sem.

Egyáltalán nem vicces, nagy eséllyel végzetes.

De ez előzőt sem kell szó szerint venni: aki a 230 V-tal kezet fog, többé nem tudja elengedni, mert az izom összeránt és ennyi volt, azt már senki nem tudja leküzdeni (sokkal erősebb, mint a "bioáramok").

Magam sem úgy fogtam kezet (ez csak egy szófordulat), hanem érintőlegesen, tehát amikor az izomrándulás a feszültségtől elránt.