Miért nem tudok fiúkkal barátkozni?

Aggodalomra semmi ok! :) Csak legyél elszánt és bátor. Tűzd ki "életed" céljának, hogy mindenképp szerzel legalább egy barátot, és mozdulj meg. Úgy értem tegyél is valamit. Nehéz lesz, de biztosan menni fog. :) Velem is pontosan ugyanez a helyzet amúgy, most perpillanat nyakig vagyok a célom megvalósításában... :D És megy. :D Szóval bátran állítom, hogy csak elszántság kell hozzá. :) Persze az ilyesmi igazából vérmérséklet kérdése is, szóval nem leszel te a legnépszerűbb és leggátlástalanabb lány a suliban... viszont így is jelentősen megváltozhatsz. :) Majd amikor bemutatkoztok, vagy csak úgy, szúrj ki egy-két szimpatikus arcot és próbálj szóba állni velük. Aztán beszélgessetek... Én egy hét múlva azon kaptam magam, hogy már úgy beszélek a barátjelöltjeimmel, mintha évek óta ismernénk egymást. :) S igazából a fiúkkal még mindig úgy állok, mint eddig, tehát visszazsugorodok a régi önmagammá, és ha megszólítanak, már rémideges vagyok és néha az általad leírt tünetek is jelentkeznek... De szerintem ez a célkitűzéses dolog itt is ugyanúgy beválik.

Ja és próbáld magad helyesen értékelni. Bizonyítsd be magadnak, hogy nem is vagy te olyan rossz ember. :) Aztán bizonyítsd be a többieknek is. Legyél minél magabiztosabb, így ők is észreveszik majd, hogy veled érdemes szóba állni. :)

Tűzd ki célnak, menj oda és beszélj.

Ugye menni fog? :D