Mihez kezdjek az életemmel?
3. éve szenvedek már a második egyetemen, természettudományt tanulok. A legelső, kezdeti motíváció már régen nincs meg, és most amúgy semmi sem. Eljutottam oda hogy elmentem pszichológushoz pár hete, voltam még kétszer és elmondtam a problémámat kétféle megközelítésből.
Az első, ha csak emberi léptékkel próbálom megközelíteni, egyfolytábban csalódom mindenkiben, senki sem ér rá semmire, egy barátomon kívül nem bízom meg teljesen senkiben, egyedül érzem magam.
A második, ahova sajnos a tanulmányaim során jutottam el, az a teljes kilátástalanság érzése. Képtelen vagyok elfogadni hogy sohasem fogom megtudni mi a létünk értelme, mi ez az anyag maga. Így sajnos teljesen hiábavaló az egész, ha egyszer úgyis vége van mindennek, minek erőlködök én itt, egyedül. A túlélésról szól minden, mindenki eltiporja a másikat az önzőségével, lustaságával.
Azt mondta a pszichológus, hogy találnom kellene valamit, amivel elterelem ezekről a gondolatokról (a valóságról) a figyelmemet. Csak így elég nehéz, hogy ezeket kellene tanulnom. Nagyon sajnálom hogy ez így nem megy, november óta be se járok, semmi értelme az egésznek. Másrészt ezt előtte is gondoltam, ő csak megerősített hogy ez az egyetlen megoldás, amitől még jobban csak elkeseredtem. Nem élvezek semmit igazán, nincs semmiben örömöm, próbáltam kikapcsolódni, elmentem túrázni egy ismerősömmel, de egy szenvedés volt az egész, azt hittem megpusztulok közben, és utána sem éreztem semmi jóleső fáradtság érzést mint régen. Legjobb lenne ha fel se kelnék holnap, úgysem emlékeznék rá. 24/F
válasza:Kimondtad a kulcsszót: szenvedsz!
Szenvedsz az egyetemen. Hagyd ott! Kezdj el dolgozni.
Miért nem íratkozol ki?
Kezdel el dolgozni végre, ha ennyire nem bírod már ezt.
Hidd el nekem, hogy a munka segít elfeledtetni veled.
Én elmentem egy termeszettudomanyi szakra elso evem vegig jartam, fuh nagyon utáltam. Utána újra felviztem egy másik szakra, de rájöttem, hogy az sem fekszik!
Úgy éreztem szüntere van szükségem mert nem tudtam mit akarok csinalni mi az amiben oromomet lelem. Ott hagytam a sulit a masik szakom elso feleveben.
Dolgoztam es rajottem mit akarok. Most mar csak egy cel lebeg a fejem felett. Amit szeretnek az a hivatas. :)
Es tudom hogy boldog leszek benne. Nagyon elhivatott vagyok, de ehhez kellett 0.5-1ev h rajojjek!!!
Es ez addig nem ment amig rossz helyen voltam, olyat tanultam amit nem akartam es nem tisztult ki a fejem....
Az elet nem rossz! :) Csak probalj kuzdeni azert, hogy te is celt erj. Talald ki mit szeretnel igazan.
En most mar hogy tudom mi akarom lenni vegre azt latom van ertelme az eletemnek. Azota sikerutl part is talalnom. Ugyhogy az egyetem utan pedug majd gyerekeket szeretnek.
Ne foglalkozz azzal hogy az emberek gonoszak vagy rosszak korulottek, te talald meg a helyed a vilagban. Es legy boldog es jo ember es hidd el korul vesznek majd teged is ilyen emberek.
20L
válasza:Ez major depressszió innen a fotelből...
Szerintem igen súlyos. Ennél jóval kevesebbért is kell már gyógyszert szedni.
Egyébként mi a probléma? Az agyad nem tudja megtermelni és beállítani a megfelelő neurotranszmitter szintet. Ez sajnos genetika... de mit számít az, ha külső segítséggel pótlod ezt?
válasza:Nem tudhatom persze biztosra, de amennyit most felfogok a létezésből, az ténylegesen egy értelmetlen, sehova nem vezető zavarodott katyvasz, és ez a normál állapot. Aki ebbe bele tud nyugodni és figyelmen kívül tudja hagyni ezt a bizonytalanságot, nála rendesen működik a neurotranszmitter rendszer, és hát így persze hogy könnyebb, életképesebbek nálam.
Most itt már olyanokon is gondolkodok, hogy hosszútávon az emberi populációnak biztosan jobbat tenne ha nekem nem lennének utódaim, mivel bennem van ez a génhiba, elmegyek majd szerintem orvoshoz de csak mert lehetőségem van rá, de nem vagyok benne biztos hogy ezzel saját magamon kívül másnak jót teszek-e, ha működik.
válasza:Nem, neked súlyos téveszméid vannak.
Amíg ezt nem ismered be, addig van ok az aggodalomra.
Azt hiszed az a valóság amit a te idegrendszereddek felfogsz - messiásként beállítva magadat. Mintha csak te látnád az igazságot, a többiek csak bekábítószerezve beletörődtek a létezés felfoghatatlanságába.
Kicsit inkább paranoid téveszme már ez.
Ez a rendszer normálisan működve segít feldolgozni és helyén kezelni a valóságot. Értelmetlen gondolatok helyett segít fókuszálni a feladatokra és nem oldódik fel az elme egy kaotikus gondolatfolyadékban.
Ráadásul a jutalmazórendszer segít az elmének, hogy ösztönösen keresse a számára kielégítő dolgokat. Kaja, szex, szórakozás...és bizony amint megoldasz egy feladatot, megismersz valami újdonságot, felfedezel egy olyan dolgot amit még senki, akkor elönti az agyadat a dopamin és a jutalmazó pályák beindulnak.
Mindannyian biológiai robotok vagyunk, csak éppen nincs meghatározva valamilyen algoritmus vagy program... hanem ez a rendszer segít beilleszkedni, túlélni, alkotni és felfedezni. Ez tesz minket emberré.
Ha ez a rendszer nem működik rendesen akkor jönnek az általad említett tünetek. Ha már egy jó kajálás, szex vagy valami újdonság megismerése sem okoz jutalomérzetet az agyadban, akkor ott komoly problémák vannak és pótolni kell, hogy normális életet tudj élni.
Hát ha látnám az igazságot, akkor azt hiszem semmi bajom nem lenne. :D Semmi paranoid téveszme nincs ebben, mindenki máshogy érzékeli a dolgokat, ezért a valóság is egy teljesen szubjektív dolog.
Nem mondom hogy nem ízlik egy-egy étel, de ha lehetne választani hogy ne kelljen ennem többet, én gondolkodás nélkül elfogadnám, elegem van mindig azon gondolkodni hogy mit fogok már megint enni nap mint nap. Szexhez még nem volt lehetőségem, egy ideig azt hittem ez a bajom, de rá kellett jönnöm az se oldana meg semmit. Új dolgra amire még senki nem jött rá, én sem fedeztem fel, de ha megtörténne se lennék jobban. Örüljek a más emberek elismeréseinek meg irigységének? Mi a fαszomat csináljak ha nem tudok?
válasza:Ha alapból hibásan működik benned a rendszer, akkor honnan is tudnád, hogy mit éreznek az egészséges emberek... mondjuk egy felfedezéskor. Már itt hibázik a dolog, ez egy téveszme, hogy mások irigységének kéne "örülni".
Ha megoldasz bármilyen problémát, vagy felfedezel, kitalálsz valami újdonságot... akkor egy normálisan működő rendszer megjutalmaz pozitív stimulusokkal. Aznap jókedved lesz, érzed hogy jó irányba haladsz, elértél valamit, sikerült a dolog. Ennek természetesen a rendszer működéséből kéne kialakulnia.
Ha te ezt még nem élted át akkor rossz a rendszered.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!