Miért nem vagyok elégedett az életemmel?

Mert ilyen lett az ország, főleg a rendszerváltás óta hogy az emberek még ösztönzik is egymást munkára azzal hogy elégedetlenséget csinálnak azokban akikben csak lehet, hogy aztán az "áldozat" napi 48 órát dolgozva megpróbálja az elégedetlenségét orvosolni. Nem csak szavakkal tudnak az emberek elégedetlenséget csinálni másokban. Hanem például egyszerűen úgy is hogy aki éppen teheti az polgárpukkasztó kocsival jár, amit mindenki megláthat. Látszólag nem csinált semmi rosszat a kocsi tulajdonosa, mégis a többi közlekedő közt szép számmal fog akadni olyan aki többet fog dolgozni a látvány hatására.

A megoldás hogy rá kell szokni arra hogy senki és semmi ne legyen rád ilyen hatással.

Valószínű ezért munkamániás az ország, vagyis ahogy itt a gyakorin is mindig megjegyzik hogy például a párjuk sosem ér rá mert azt mondja dolgozik.

Régen diktatúra kényszerítette munkára az embereket, ma meg a leírt "rontás". De úgy vettem észre az embereken hogy a leírt mai "rontás" hatékonyabb.

Amúgy például nekem diplomám van, mégis tudod hogy szállok be ebbe a maratoni versenybe hogy nehogy lemaradjak? Sehogy. Akár ki is költözök a tanyaszerű házamba ahol kapirgáló tyúkok tojásából meg méheim mézéből élek, a felesleget meg persze más finomságra cserélem. És akár ezzel az életmóddal nyilvánítom ki véleményem a szóban forgó vadkapitalizmusunkkal szemben. Hogy kifejezem hogy ennyire érdekel a verseny. Hacsak nem trópusi paradicsomba költözök mivel az egész éves nyár mégjobb lenne.

Láttad a Vissza a jövőbe című sci-finek azt a részét mikor a főszereplő fiút versenyre hívja ki egy másik terepjárós a közlekedési lámpánál? A fiú erre hátramenetbe kapcsolt és így fejezte ki hogy fuss csak hülye bolond egyedül. Az idióta aztán majdnem karambolozott az útkereszteződéshez érve.

Valaki jól leírta előttem: vadkapitalizmus.

Mindenki ebben él: Nincs pénzed - halott vagy, sose lesz semmid/senkit

Rengeteg pénzed van - jó élet, mindenki nyalja a segged/mindig lesz melletted valaki

Te csak ehhez alkalmazkodsz, mert jól realizálod, hogy ez a valóság ma Magyarországon.

Hali!

Valahol előny, hogy nem a jelenben vagy megrekedve, de ez hátrányod is, mert magadat emészted.

A személyiségedet, önmagadat kell letisztázni, átlátni s változtatni a mindennapjaidon.

Sokak számára nehéz a kezdet ebben a tág témakörben, de a probléma forrása az esetek 94%-ban önmagunkban van!

Nem politikára, nem országunkra s nem másokra kell ujjal mutogatni, ahogy láthatod a kommentelőket. S elárulom kedves egyik kommentelőnknek: Nem csak a nők tapadnak a pénzre, a olyan pasik is egyaránt, amint kiderül ;) Ezek a népnek azon rétegeibe tartoznak, akik gyengék s az egyszerűbb megoldást választják, az ostoba ember pedig általánosítva kimondja a megszokott, elhangzott mondatot, ha nőként kommenteltél volna, akkor pedig a férfi népet hordtad volna le - tipikus.

(javaslom az ilyen mentalitást ne vedd fel, kedves kérdezőnk.)

Az embereket szeretem elemezgetni, ennek több oka is volt/van s lesz is, mivel leginkább vevőkkel és alkalmazottjaimmal szeretnék jó kapcsolatokat kiépíteni.

Olykor elszomorító milyen az emberek mentalitása, de szerencsére vannak helyzetek amikor kellemesen csalódok másokban s szívből tudom értékelni azokat a személyeket, kik nem vették fel a birka jelmezt s csatlakoztak a nyájhoz.

Kedves kérdező, ne engedd, hogy elnyeljenek olyan dolgok, amik pl jelenleg emésztenek, legyen az önmagad, mások s egyéb tényező.

Van benned egy tűz, ami sokakban nincs csak ki kell, hogy teljesedjen.

Ha szeretnél bővebben beszélgetni és úgy érzed valamit kezdened kell önmagaddal nyugodtan írj. Adok elérhetőséget.

Kedves kommentelőknek pedig javaslom: Nézzenek magukba - önértékelés, életmód...stb. Első: Magunkba keressük a hibát.

Igen, tény magyarban vannak nonszensz dolgok, de ne feledjétek: Gondok máshol is vannak, nem tökéletesek más országok se, csak jobb szinten vannak pár fokkal.

A megkeseredett, ujjal mutogató ember lakjon, éljen s dolgozzon a világon bárhol - nem lesz teljes élete a pénz mellett se, ha belül romlott vagy szimplán önértékelési problémákkal küzd. - sok példát láttam s tapasztaltam is környezetemben (volt kollégák, utazó társ, ex stb.)

Üdv, mindenkinek és sok sikert a javuláshoz (aki akar, az tudni fog!)