Normális dolog, hogy 1 évvel szülés után is ilyen érzékeny vagyok?
Nem tudom mi van sokszor velem, de ha olyat látok a tévében, vagy olvasok, nem tudom megállni bőgés nélkül.
Pl: elveszett gyerekek, beteg gyerekek, de még vidám témáknál is, ha gyerek van a dologban, főleg kicsi.
Kaptunk meghívót baba-mama találkozóra, amibe egy nagyon szép szöveg volt írva, amolyan anyaságot magasztaló.
Még azt is megkönnyeztem, már a 3 sornál nem láttam a szöveget.
De erre mások előtt is képes vagyok, nem tudok uralkodni magamon.
Ilyenkor a kezembe kapnom a saját kis ördögömet, és jól megdögönyözöm. Érezni akarom, fogni, szeretni, és túlcsordul a szívem az érzéssel, és potyognak közben a könnyeim. Neki meg fogalma sincs, mi van anyával, hogy így letámadta. De mindig angyalian mosolyog ha látja hogy sírok, így bőgve röhögök.
Értitek mit akarok kinyögni?
Ez már mindig így lesz?
Mármint ez az érzékenység dolog.
Vagy idővel "megkeményedek" egy picit legalább?
válasza: válasza:Szerintem ez a normalis.
De az eremnek 2 oldala van am:)
a babaink az ujjuk kore csavartak es nincs menekves....es egy eletre szolo felhotlen szerelmet erzunk majd irantuk.
A masik oldala, hogy erosebbnekl es kemenyebbnek erzem magam mint valaha.
Barkivel barhogy megkuzdenek a lanyomert!!
De ez az elet rendje :)
Szep babazast (bar mar ok nem is igazan babak)
sziasztok
Ugyan úgy vagyok mint te, minden babás dolgon elérzékenyülök, utánna meg ölelgetem lányom örülök hogy ő van nekem és pityergek :)
Nálam még ami elő jött, hogy mostanság félek a haláltól! Annyiszor eszembe jut hogy egyszer meghalok, és mivan ha nemsokára, akkor egyedül marad a férjem a lányommal, és mi lesz velük! Na meg attól is félek nehogy a lányommal történjen valami és meghaljon, annyi mindent olvasok látok a tv-ben. Ezek előtt ez eszembe sem jutott, soha nem is gondoltam arra hogy egyszer meghalok, mostanság meg néha halálfélelmem van 27 évesen.
Ez a halál-dolog engem is környékez.
Valamelyik nap apósom nem csukta be rendesen a bejárati ajtónkat, amit nem ettem észre, és nyugodtan bementem a pici szobájába ruhákat pakolni. mire a hatodik érzékem bejelzett, a fiam a lépcső tetején ácsorgott. Levert a víz, nem mondom!
Akkor este altatás után, miután egyedül maradtam, bőgtem is egy sort, mert akkor gondoltam csak bele igazán, hogy mekkora baj lehetett volna a dologból.
De autóval is félek elindulni hosszabb útra, főleg ha a Törpe esetleg nem jön velünk, mert rettegek, hogy ha történik velünk valami, nem ölelhetem meg többször, nem láthatom a mosolyát, és ilyenkor is elkap a bőgés. De ha vele történne valami, abba belehalnék. Nem lenne értelme tovább az életemnek, hiába van itt a férjem, akit szeretek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!