Akinek van önismereti és pszichológiai háttértudása, annak könnyebb megküzdeni egy lelki nehézséggel?

Hát ehhez tudni kellene, hogy mi is a "lelki nehézség" tárgya. De amúgy igen, megfelelő önfejlesztéssel, önszeretettel és önismerettel el lehet érni, hogy objektívabbak maradjunk, ne tudjanak annyira megérinteni bizonyos dolgok.

Tehát nem is az a lényeg, hogy a tudatosabb emberek könnyebben küzdenek meg a lelki nehézséggel, hanem az a kulcs, hogy sok dolog nem válik számukra lelki nehézséggé, ami másoknak igen.

Én legalábbis a tudatosodásom és fejlesztéseim eredményeképpen így élek. Egyszerűen egy csomó dolog, amin adott esetben képtelen vagyok változtatni, lepereg rólam, nem érint meg, le tudom szarni.

Az, hogy a saját problémáidat felismered-e, megnevezed-e és gyógyítgatod-e, a fokmérői a felkészültségednek. Ha elolvasgattál mindenfélét, de nem tudod használni, akkor azt ne nevezzük háttértudásnak. Azt nevezzük az egyszerűség kedvéért a "mindenfélét elolvasgattam" kategóriának. Szükséges, de nem elégséges ahhoz, hogy autonóm személyiséggé/kvázi öngyógyítóvá válj.

Értelemszerűen ha tudod, h miért robbant le a kocsid, az nem azt jelenti, hogy meg is tudod javítani. A pszich. kérdések azonban nem ilyenek. Mondok egy példát: a Johari ablak nevű teszttel még azt is ki lehet mutatni, mi az, amit nem bírsz látni magadban. Vagyis még a tudásod és nem tudásod határán átsegítő módszerek is léteznek.

Mindenkit arra biztatok, gyúrjon többre, mint a háttértudás. Gyúrjon önismeretre!