Normális, ha 18 évesen vágyom a szocializmusba?

Normális, mivel fogalmad sincs, mi volt a realitás.

Én jól is éreztem magam benne. Az über-felsőbbrendű kapitalizmusunk vajon miért nem teremtett olyan társadalmi kiegyensúlyozottságot és jólétet? Csessze meg, ma egy diplomával az ember orra alá dörgölik hogy csak egy proli. Akkor meg egy szakmunkás fizetésből elégedetten lehetett élni. Semminek nem néztem az árát, hanem ami megtetszett megvettem, akár a gyönyörű barátnőmnek a legdrágább ékszereket is. Ma meg az emberek élete munkából és rezsifizetésből áll. Húú de elájultam a mostani rendszertől!

Az ugye megvan, hogy a mai stadionszaporítás meg havercégek tolása kb semmiség az akkori osztozáshoz képest? Oké, hogy mindenkinek osztottak, de mi hitelekből? Mára már persze nem az a fő baj, de ha nem onnan indulunk, nagyon nem így állnánk nagy valószínűséggel! Csak ahhoz tartás is kellene. Nem maroknyi semmirekellőről beszélek, hanem milliók önértékeléséről. Ami szintén nem mostanában veszett el.

Szerintem, nézd nyugodtan a jó kis 70-es évekbeli filmeket a plazmatévén, töltsd le a régi zenéket, indulókat valamelyik fájlmegosztóról, majd oszd meg a kellemes élményeidet ország-világgal itt, vagy pl. a Facebookon! ...és aztán tedd fel magadnak (vagy a szüleidnek) a kérdést, hogy a szocializmus alatt ugyanígy megtehetted-e volna mindezt... :)

Nekem is nagyon tetszenek az akkori indulók/zenák, szerintem normális :)

Azt hiszem, az első hozzászóló jól megfogalmazta: normális, mivel nem tapasztaltad meg, nem éltél benne. Akkor talán már nem tetszene annyira. Az indulóknak meg eppen az a "dolguk" hogy lelkesítsenek.

Teljesen normális. Ennek a felkapaszkodott vérszopók által 27 éve újra életre hívott kapitalista berendezkedésnek a győzelme nem, és nem is lehet végleges. Én is vágytam a szocializmusra de már 15 éves koromban is. Ez a lélekgyilkos rezsim csak a pénz, az anyagi javak hajszolásába kergeti szerencsétlen embertársainkat. Nem is tudtam sokáig tovább úgy élni ahogy azt a hatalom elvárja, egy olyan rendszerben ahol éjt nappallá téve csak dolgozol, minél több hitelbe kényszerülsz hogy még többet fogyaszthass, aztán mire rájössz hogy nem is éltél, már túl késő hiszen reumás vénember vagy, sőt talán még az utcára is kerülsz mint egyre több fizetésképtelenné vált kilakoltatott újkori pária... Lassan 2 éve hogy 10 év előkészület után felszámoltam egy megyeszékhelyen mindent ami oda köt, s több egykori hobbitelket vásároltam föl egy Borsod megyei szőlőhegyen kis házakkal, melyek egyikében alakítottam ki lakó és vendégszobáim s fürdőszobám, másikban pedig ebédlőm s konyhám van. Több mint 5 ezer négyzetméter földemen gazdálkodom mint őstermelő, (szőlő, gyümölcsös, veteményes) és saját kézműves boraimat illetve gyümölcs és törköly pálinkáimat palackozom eladásra. Majd jön az állat tartás hamarosan és még több föld vásárlás még több házikóval, de rendelni készülök könnyűszerkezetes kis lakásokat is. Hosszútávon a tervem egy minél inkább önellátó gazdasági kollektíva kiépítése mely a szocializmus útján képzeli el a jövőt. Persze rengetegen gúnyolódtak rajta főleg az elején mikor fölvontam a hegygerincen a vörös lobogót és a legmagasabb épület homlokzatára szegeztem egy tekintélyes méretű vörös csillagot, majd virradatkor először csendült fel a "Drága föld szülőhazánknak földje" munkásmozgalmi dal egyfajta himnusz gyanánt, de mára a folyamatos fejlődés, és kitartás megmutatta a legtöbbek számára hogy csak az történik nálam amihez bírálóim csupán túl gyávák lennének. 28/F