Miért van az, hogy ha csomó dolgom van, 0 szabadidővel, akkor szabadidőre vágyom, de ha sok a szabadidőm, akkor meg depressziós és frusztrált leszek? 23/L

Amikor egy csomó dolgod van, úgy érzed, elhanyagolod saját magadat, ezért vágysz egy kis szabadidőre. Amikor pedig elég szabadidőhöz jutsz, rájössz, hogy nem tudod mit kezdj saját magaddal. Ez frusztrálttá tesz, és kényszert érzel arra, hogy valamit tégy, amivel elvonod a figyelmed saját magad "haszontalanságáról". Félsz szembesülni a belső éneddel. Szokás azt mondani, hogy a tétlenség megöl. Nos hosszútávon ez igaz is, ellenben meg kell tanulnod élvezni a semmittevést is. Az az idő, amit magadra fordítasz, illetve a semmittevéssel töltött idő, mind szükségesek a fizikai és szellemi feltöltödés szempontjából. Attól, hogy éppen nem teszel semmit, nem vagy kevésbé értékes. Ne hagyd, hogy eluralkodjon rajtad a megfelelési kényszer "ha nem csinálok semmit, akkor mások lustának, haszontalannak tartanak". A közösség ilyen szempontból alattomos és álszent.

Foglalkozz többet magaddal. Ez a rossz érzés idővel el fog múlni. Ha gondolod, olvashatsz idézeteke Lao-ce kínai filozófustól, amelyek az önismeretre vonatkoznak, mint pl.

A bölcsesség nem mások, hanem Önmagunk uralása.

A nemesség nem név vagy hatalom,

hanem önmegismerés kérdése:

ismerd meg Önmagad, s magadban az egész világot megleled. A boldogságnak nincs köze ranghoz és vagyonhoz, egyszerűen csak harmónia dolga.

/Lao-Ce/

Továbbiak pl. itt: [link]