Mit tegyek? Egy hónap alatt elrontottam mindent. Bővebben lent.
Összejöttem egy roma fiúval.Egy hétig titokban jártunk,majd megmondtam anyámnak,eltiltott tőle.Én mégsem szakítottam a fiúval,mert nagyon szerettem/szeretem-azaz szakítottunk,de 10 perc múlva újból összejöttünk.Bármit megtettem volna érte.Apám nem is tudthatott róla,mert kitagadott volna a családból.
A fiú 2 hét után szakított velem.Azt mondta,hogy soha nem szeretett,csak sajnált. Teljesen összeomlottam. Akkor már ott tartottam,hogy anyám alig bízott bennem annyit hazudtam a fiú miatt.
Elkzdtem cigizni.Alig voltam otthon.Hazudtam szinte mindenről.Lógtam suliból.Soha nem tanultam.Legfeljebb írtam egy-két puskát az órák előtt. Közben depressziós voltam,vagdostam magam.
Anyám megtudta cigit és a vagdosást. Már egyáltalán nem bízik bennem.
Az összes haverom cigány és fiú-na jó,van kb. 4 lány. Anyám tőlük is eltiltott én mégis mindennap velük vagyok.Végre újból boldog vagyok,habár még néha rám tör a depresszió vagy az üreSség érzése.
Még most sem tanulok-félek újból összeomlok,ha itthon maradok és gondolkozni kezdek.Eddig 4-5ös tanuló voltam,most már örülök,ha megadják a 3-ast.
Egyik felem azt mondja,leggyek újból olyan,mint mielőtt megismertem volna azt a fiút és gondoljak a jövőmre-a múltat,pedig felejtsem el-de ez nem megy és nem nagyon akarom.
A másik felem azt mondja:próbáljam meg élvezni az életem,éljek a mában.
Nem tudom mit tegyek.Kérlek,segítsetek.
Bocs,hogy ilyen hosszú lett.
13/L
Először is nyugi. Az írásodon, fogalmazásodon tisztán látszik, hogy egy értelmes, őszinte ember lennél, akinek van jövője. Most csak annyi a dolgod, hogy kicsit a távolabbi múltba tekintesz.
Ahogy írtad, jó életed volt, jól tanultál, mindenkivel jóba voltál, tehát harmóniában éltél magaddal és a környezeteddel.
Ha most csak a közelmúltba tekintesz, mit látsz? Mintha valami kórság lepte volna be az életedet, úgy érzed, minden összeomlott, mindegy, hogy minek/kinek köszönhetően.
Most azon tűnődsz, hogyan tovbább, melyik utat válaszd? A régi jót, vagy az új rosszat? Mi vonz még az új rosszhoz? Az újdonság varázsa egyértelműen csak a rosszat hozza számodra, nem szabad "bedőlnöd" neki, annak az életvitelnek nincs jövője.
Előtted az élet, még csak 13 éves vagy, most még alapoznod kell. 16-18 évesen a legszebb korod éled majd meg, ha megvannak az alapok. Az alapok pedig kötelező érvényűek rádnézve is. A legfőbb alap az egészséges életmód, fejlődés, hogy a szervezeted teljesíthessen még minimum félszáz évet úgy, hogy a te életminőséged is jó legyen. Nagyon kellemetlen ám 25 évesen tüdőgondozóba járni, mert a tüdőd 13 évesen már füsttel terhelted :)
A második legfőbb alap pedig a tanulás. A tanulás nem a szülők, tanárok, rendszer általi kitolás a gyerekkel, nem terhelni akarnak vele. Azért tanulsz, hogy tudásod legyen, a tudás pedig mindenkinek elemi érdeke. Később ebből élsz meg, ezzel villoghatsz mások előtt, ez miatt fognak megbecsülni. Most még talán nem látod, de a tudás olyan előny, amivel sok mindent el tudsz érni, amivel könnyebbé teszed majd az életed.
Szerintem legbelül te is tudod, hogy mi lenne a helyes. Sok sikert az élethez ;)
Igazából mielőtt találkoztam volna a sráccal alig voltak barátaim.Aztán ő általa megismertem új embereket.Lettek a barátaim.
Egyébként már nem cigizek.
Igen,valóban tudom,hogy melyik lenne a helyes út,csak...nehéz...
Én nem bírom feldolgozni,amit tett velem az a fiú.Állítólag azért járt velem,hogy a haverjai ne nevezzék csicskának,meg bu.zinak.Soha nem szeretett.Először azt mondta,azért szakít velem,mert a deszka az élete.Nem tud elég időt szakítani rám.Majd jött az,hogy soha nem szeretett,csak sajnált.Pedig annyiszor mondta,hogy szeret!Nekem mindenki azt mondta,hogy milyen hülye vagyok,hogy jártam vele.Sokkal jobb pasikat is megkaphanék,de ha nekem csak ő kell! S ráadásul most van barátnője,ha találkozunk és rá nézek,köszönök neki elfordítja a fejét,át megy a másik oldalra.Viszont,ha én (úgy csinálok mintha) nem foglalkozok (foglalkoznék) vele,akkor ő elkezd bámulni.Sőt,ha nevetek valmin ő is nevet velem.
Egyébként köszönöm,hogy válaszoltál.Várom a többiek véleményét is.
Szia!
Ha azt mondom, hogy felejtsd el és ne foglalkozz vele, akkor az gondolom nem sokat segít. Mindenképpen el kellene kezdened tanulni, mert ezen múlik az életed, a jövőd. Ha most vagy 13, akkor 7.-es lehetsz kb., övőre a továbbtanulás, nem mindegy, hogy milyen középsuliba vesznek fel. Próbálj meg továbblépni, ha eszedbe jut a fiú, és elszomorodsz, akkor mondd ezt magadban:
"Szép és okos vagyok, sokkal jobb pasit is megérdemlek, ő pedig meg fogja bánni, hogy nem kellettem neki, mert jobbat nem talál."
Ha ilyen egy bunkó, akkor felesleges foglalkozni vele.
A barátaidat pedig te választod, és nem a szüleid. De azt tartsd szem előtt, hogy előre visznek-e ezek a barátságok, vagy rossz irányba.
Remélem segítettem valamennyit:)
Én egy 19 éves lány vagyok,nekem is zűrös volt az az időszakom,amiben most Te is jársz.Azt hiszem,14 voltam,amikor összejöttem egy fiúval,akibe fülig szerelmes voltam.3 hét után a fejemhez vágta,hogy más barátnője (is) van.Tisztára kiborultam,teljesen megalázott ezzel.Vagy 2 évig nem bírtam kiheverni.Aztán kb.16 évesen nekem is volt az az időszakom,hogy alig tanultam,kitűnő tanuló voltam,a vége meg az lett,hogy majdnem megbuktam.Állandóan bulizni jártam,ittam,cigiztem,és nemcsak dohányt szívtam...A szüleimet is az ellenségeimnek tekintettem.Aztán én magam sem tudom,hogy hogyan,de belegondoltam a dolgaimba.Hogy ez nem is én vagyok igazából.Úgy éreztem,mintha csak eljátszottam volna valakit,aki valójában nagyon távol áll tőlem.Aztán elkezdtem másképp viselkedni,átértékelni önmagamat.Visszavettem a lázadásomból,újra nekiálltam a tanulásnak,anyukámmal legjobb barátnők lettünk.Az életem helyreállt.Most egyetemre járok,nagyon boldog vagyok,mert bár ugyan most nincs párom,de mégis érzem a belső harmóniámat.Elsősorban azért,mert önmagam vagyok.Szerencsésen túljutottam a kamasz önmagamon,és most már nagyon fura visszagondolni azokra az időkre.
Szerintem Te is azok közé az emberek közé tartozol,akik képesek erre!
15:47-es vagyok.
Eszembe jutott még valami.Nehéz lesz,iszonyú nehéz lesz megtalálni a helyes utat,és még sokkal nehezebb lesz azon is maradni.Mert könnyebb mindent későbbre halasztani,könnyebb magunkat alkohollal és drogokkal elringatni,és nem gondolni bele a következményekbe.Könnyebb kerülni az iskolát,és könnyebb mindenben csak a rosszat meglátni.Hatalmas erőfeszítésre lesz szükséged,hogy változtass,hogy mindig szemelőtt tartsd,hogy miért is akasz megváltozni,és nem csüggedni el.De hidd el nekem,megéri.Nehéz lesz helyesen viselkedni,és megtalálni önmagadat.De az már egy igen jó dolog,hogy képes vagy önmagadat kívülről is megítélni.Ez egy igen nagy adottság,ugyanis az emberek zöme nem lát túl a saját orrán.
Remélem,túljutsz ezen előbb-utóbb.Remélem,megtalálod azt,aki igazán boldoggá tesz,és azt,amiben kedvedet leled.De ha mégsem,akkor remélem lesz erőd,hogy újrakezdd!
Legyél büszke lány,és lépj egy kicsit tovább!Tudom,hogy nehéz a helyes útra lépni,talán nem is muszáj,csak ne kallódj el annyira,mert az kár lenne,főleg még ilyen korban.Nem egy vén öreganya vagyok,csak egy évvel idősebb nálad.Én sem tudok még sokat az életről,de azt tudom,hogy nagyon kitudnék magammal cs_szni,ha a rossz úton járnék.Én sem járok túl jó úton,mert az emberek hibáznak,és én sem vagyok zombi meg állat.A barátaidat megtarthatod,csak szerintem legyen egyfajta mértéktartás.Tehát ne járogass velük annyit el,ide-oda!A hétvégét(3 nap) szándd rá a haverokra,a bulizásra,de viszont a többi legyen a tanulásé.Minden koldus megbánta szerintem,hogy úgy alakította az életét,ahogyan alakította!Te ne alakítsd úgy,hogy odajuss,hogy a családod kitagadjon!Te legyél más,legyél az,aki vagy,de azért akarj elérni valamit az életben!Nem jó az üresség érzése,ezt tudom magamból kiindulva is,én is éreztem már ürességet.És szomorúságot is érzek sokszor,mikor hiányzik egy pasi..vagy csak az,hogy szeressenek egy kicsit!Kellenek a barátok és a tapasztaltabb emberek ahhoz,hogy tudjak boldogulni az életben.
Van nekem egy tanárom,akit múltkor e-mailben kértem meg,hogy írja meg mi a véleménye rólam.Rájöttem arra,hogy ő a pozitív személyiségemet látta meg,de viszont ez a pozitív személyiségnek sajnos kevés önbizalma van.Viszont a negatív személyiségem többre tartja magát másoknál,néha utálkozik is másokon..rossz májú is vagyok picit.
Az ember sok hibáját belátja,de csak a hiba elkövetése után,sajnos!Nagy döntések előtt állsz te is,én is,vár ránk az élet,még vigyázni kell a dolgokkal.Még vannak szüleink,akik támogatnak és szeretnek.Nekik kell először örömet okozni,és vissza adni azt,amit ők adtak,akár rosszat,akár jót!:D:)
legyél pozitív,és őszinte magaddal!
Válassz,hogy mit szeretnél:
1.Azt,hogy lenézzenek,ne tartsanak többre egy koldusnál?
vagy
2.Tartsanak többre,mint egy koldus,és szeressenek,tiszteljenek is téged?
Szerintem egyértelmű,hogy a másodikat akarod.
Így hát ennek megfelelően próbálj élni!
hát mit tegyél?
az olyan nagy baj h cig
ny volt a pasid vagy mi? cöhh
fajgyűlölők vagytok? hm...
13/L
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!