Szégyen ha megbukok?

Ezen az oldalon mindig mindenki a barátja/barátnője nevében kérdezi meg, hogy mit kellene csinálni. Érdekes. Pedig teljesen anonim oldal.

Annyira nem gáz. Ebben a korban természetes a lázadás, ellenszegülni, akkor se tanulok, nem érdekel, ha megbukok. Ha meg már ott vagy, mégis érdekel. Én ismerek olyan gyereket, aki 4.-ben bukott meg. Na az gáz. Bátyám pedig óvodában maradt vissza egy évet, de ő a magatartása miatt.

Sokmindentől függ. Pl ha a szülei veszélyes alkeszok és egész nap a lehugyozott hasnyálukban fetrengenek bömbölő tévé és kishúg mellett, akkor talán nem egyedül ő a ludas. A közvélekedés olyasmi erről, hogy 18 körül már minimális mértékben osztozik a felelősségen a környezetével, szinte teljesen átveheti az uralmat az élete fölött, ha valóban hajlandó megtenni amit szükséges, igénybe venni, amit kell, stb. Nem szabad viszont elfelejteni azt az apróságot se, hogy van akit születésétől máig minden rokona és ismerőse teljesen destruktív mentalitással bombáz, és van, aki derűlátó, "mindig jól megvoltunk" beállítódású környezet csiszolgatott konstruktív szemléletűvé. Ez is picit változtat az arányokon.

Van a hülye mondás a futás hasznosságáról és szényellnivaló mivoltáról :) ami ide is passzol. Fontosabb, mennyire hasznos neki egy évvel többet tökölni abban az áldott, gyönyörű iskolában, ráadásul teljes osztálycserével. Ijedezhet is, ha akar, csak ne későn.