Ti mit tennétek a helyemben?

az a helyzet hogy most tavasszal terveztem volna leadni a jelentkezésemet egyetemre, de anyám lebeszélt róla

már járok magyar szakra, 3 szemesztert letudtam, de nagy valószínűséggel nem ezen a területen fogok dolgozni, így teljesen feleslegesnek és időpocsékolásnak érzem az egészet (az mellékes hogy bölcsészterületen amúgy is nehéz normálisan elhelyezkedni, az egyetlen kilátás ha utána tanítanám ezt, amit nem akarok és nem is fogok)

alapból azért vagyok itt mert anno 2 évvel ezelőtt nem tudtam eldönteni hogy melyik képzésre menjek azok közül amiket kinéztem ezért anyám nyaggatott hogy ide jöjjek

de már eléggé megbántam, és most év elején is rábeszélt hogy maradjak de nagyon zavar hogy már másodszorra tukmálja rám ezt

nem szeretem, nem érdekel, és emiatt a tananyaggal is csak szenvedek, mást töredék ennyi idő alatt jobban megtanulnék

a közösséget sem zártam a szívembe, bár a csoporttársak nagyrészével jóban vagyok, de mégis sokukat inkább elkerülöm mert kibírhatatlanul okoskodnak és próbálják a másikat kioktatni az élettel kapcsolatban, és nem egy oktató borzalmas, nem tudnak oktatni, fosul adják le az anyagot és utána a számonkérésben tök mást kérdeznek vissza, éppen ezért félek hogy idén nem sikerülnek olyan tárgyaim amikből már korábban is rosszul álltam és lehet csúsznék, de akkor 1000% hogy elmennék, nem fogok még 2 évet itt szenvedni

egyébként államis vagyok, szóval szülők nem finanszíroznak semmit, anyámnak is csak szívességből engedtem hogy erre rábeszéljen mert nagyon akarta

szerintetek valahogy vészeljem túl ezt a szemesztert és ősszel jelentkezzek át keresztféléves képzésre máshova?