Hogyan válhatok érzéketlenné/szociopatává?

Elsőként ha arra van igényed, hogy érzéketlen legyél, ezt tartod helyesnek, akkor már nem is vagy olyan messze tőle, hogy szociopata légy.

Másik oldalról az embernek vannak érzései. Meg van logikus, racionális alapon működő tudata. Nem megszünteti kell az értéseket, hanem kordában tartani, megtanulni kezelni őket, megtanulni azt, hogy a racionális éned irányítsa a tetteidet, a viszonyodat a világgal, és ne az érzelmeid.

Lelkiismeretfurdalásod van? Remek. Akkor ne tegyél olyat, ami miatt lelkiismeretfurdalást érezhetnél. Vagy ha ez nem indokolható – mondjuk véletlenül ráléptél egy pókra –, akkor meg legyen, de legyen ott a racionális részed, ami tudja, hogy óhatatlanul megölünk élőlényeket az életünk során. Itt nem egy kiskutyáról van szó, hanem egy központi idegrendszerrel rendelkező pókról. Mivel nem szándékod szerint történt, nem döntöttél rosszul, nincs mit megbánnod. Nota bene ezzel megmentetted egy csomó másik rovar életét, amit az a pók fogyasztott volna el.

Igenis légy empatikus. Ez egy olyan tulajdonság, amit a legtöbb ember sokra értékel egy másik emberben. Lehet persze, hogy néhanapján ez neked okoz kellemetlenséget, de összességében jobb ember vagy tőle, többet fogsz belőle profitálni, mint amit vesztesz vele. Kedvesebb, megértőbb leszel másokkal szemben, így ők is kedvesebbek és megértőbbek lesznek veled szemben, vagy legalábbis törekedni fognak rá, amiből te is profitálsz.

Mondj néhány konkrét dolgot.

Egyet tudok, egy pofátlan szemét, jogtalanul kötekedő alak megverését egy gátlásos ember sem ellenzi. Ha egy mocskos szemétláda megverésekor "gátlásaid" lépnek fel, akkor biztosíthatlak, hogy te összekevered a gátlásosságot a gyávasággal. Te nem gátlásos vagy, hanem gyáva. A gátlásosság egy emberi tulajdonság. A lényege az, hogy te magad rájössz, hogy mi szemétség, és mi nem az. Ami szemétség, azt nem csinálod meg, mert van benned annyi jószándék.