Én is szabad akarok lenni! Végre undor nélkül akarok tükörbe nézni! Mit tegyek? 16/L
A szüleim mindenben akadályt jelentenek számomra. Anyu a szemembe mondta hogy a "világra szartam egy gyereket akit talán nem kellett volna" apu meg le k**** anyáz ha dühös rám. Amugy folyton ócskáznak sokszor kiváltó ok nélkül. Ők ettől boldogok. Ha a vásárlásról van szó nekik csak a márka számít pedig nincs sok pénzünk. Mintha az életünk bolti kirakat lenne. Mindenki csilli-villi márkás ruhában vigyorogva áljon a polcon azt a látszatot keltve hogy tökéletes család vagyunk. Ha viszont ez a kirakat nincs épp kivilágítva akkor megy a kiabálás, vita és a másik ócskázása.
Kis korombam otaku voltam. De anyunak nem tetszett. Ócskázta mert szerinte dedós mese film az összes anime. Elvette a tv-m amikor még volt animax és így leszoktatott. 2015 szeptemberében életemben előszőr találkoztam a rocker stílussal. Azonnal lenyűgözött a zene és a merészségük! Viszont anyuék drogos elmebetegeknek tekintenek a rockerekre ezért eszembe se juthat egy egy bandás póló. Pedig néhányat szeretnék. Én lélekben inkább emo vagyok mint metálos. Az ismerőseim szerint. A velem egy idősek szemében egy "szűz kislánynak" vagyok elkönyvelve. Mivel sose volt még a szüleim miatt barátom, nem cigizek/iszom/drogozom...viszont anyuékkal ellentétben imádom a horrort és a beteg dolgokat. Bizonyos fájdalmakat is szeretek. Pl mikor mások szeretetből bántanak (harapnak, meghúzzák a hajam...stb). Nem vagyok beteg csak furcsán normális. Oké kicsi vagyok (154cm,52kg) és jelentéktelen külsőm van...de én nem akarok így kinézni. Jó lenne ha a külsőm mutatná a személyiségem. De ez csak akkor lesz lehetséges ha saját keresetem lesz.
2015nyarán elért egy töréspont.Rá döbbentem hogy a gyerekkori álmok csak naív elképzelések a jövőről. Tudom hogy az enyémek is ilyenek voltak. Néhány butaság is volt. De én nem akarok úgy meghalni hogy tanultam, dolgoztam, meghaltam. Azt akarom hogy a kis lány aki voltam büszke legyen arra a személyre aki lettem. Ez az én fogadalmam és én váltom valóra. Mimdig jó kis lány voltam. Az is maradok csak már végre önmagam akarok lenni.
Mit gondoltok erről?
Nagyon fájdalmas kort élsz át. Próbálj meg a barátaidra támaszkodni, ők biztosan segítenek. Eközben kiderül az is, hogy kik az igazi barátaid.
Szerintem tehetséges vagy, kezdj el írni. Akármit, akár az életedet is. Ez segít legyőzni a problémáidat, a történeti karakter olyan lehet, amilyent akarsz. Sok sikert az életben, és ha gondolod, privátban írd meg, hogy sikerült az írás.
Üdvözöletem- :)
Turisas: Stand up and fight😃
Azt a két évet kibírod.
15/F
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!