Hogyan tudnék uralkodni az indulataimon?

Az érzelmek nem azonnal alakulnak ki, hanem fokozatosan erősödnek. Tetten lehet őket érni, és kellő tudatossággal le lehet őket leplezni. Érdemes olyan eseteken gyakorolni, amiknél még nem lépi át a dolog azt a szintet, amit nem tudsz kontrollálni. Érdemes ilyen eseteknél végiggondolni, hogy:

- Hosszútávon milyen jelentősége van az adott dolognak, ami idegesít, vagy más érzelmet vált ki belőled. Vajon egy év múlva érezhető-e bármilyen következménye, lesz-e bármilyen jelentősége, egyáltalán emlékezni fogsz-e arra, ami most itt és most éppen idegesítőnek tűnik.

- Az, ami idegesít, valóban van-e rád bármiféle hatással? Az, ami idegesít, attól te szegényebb, hülyébb, betegebb, gyengébb leszel-e? Vesz-e el bármit abból, ami te vagy?

- Az, amit mondani, vagy tenni készülnél, annak van-e bármiféle hatása? Ha igen, a hatása valóban az-e, amit el kívánnál érni? Pl. ha sorompót kap a busz, amivel mész, akkor lehetnél ideges, elkezdhetnél káromkodni. De ettől hamarabb emelkedik fel a sorompó? Gyorsabban érsz célhoz? Nem. Akkor teljesen felesleges az, hogy ez rád bármiféle hatással legyen.

Ha a kontrollálható esetekben ezen kérdések mérlegelése a gyakorlatoddá válik, azoknál az eseteknél is elő fog jönni, ahol eddig nem tudtad kontrollálni az érzéseidet.

Marcus Aurelius mondta: "Ha valami külső jelenség bánt, voltaképpen nem maga a jelenség nyugtalanít, hanem a róla alkotott ítéleted. Márpedig csak tőled függ, hogy ezt megszüntesd. Ha viszont a rossz érzés oka a lelkedben rejlik, ki akadályozhatná meg, hogy felfogásodat helyesbítsd?".