Mit csináljak? Hogyan tovább ha nem merek semmibe belevágni?
Először is azzal kezdeném, hogy elkezdtem járni egy pszichológushoz, mert egyedül nem megy és senki nem ért meg. Nem merek bele vágni új dolgokba egyedül, itt most a munka az elsődleges, eddig csak testvéremmel együtt mentünk dolgozni egy helyre, és a másik munkám pedig régi ismerősnél volt, de ezek csak alkalmi és nem bejelentett munkák voltak. Az iskolába is anno az első nap olyan rossz volt, nem találtam meg semmit hol van és inkább hazajöttem, de már sikerült elvégezni. A lányoknál az ismerkedés abszolút nulla, semmi egy nulla vagyok. Pár éve van az is, hogy például boltba vagy vásárolni járok egyedül, de itt is a megszokott helyekre, ha valami új helyre kell menni elönt az izzadás az idegesség.
Érdekes, hogy 2 olyan dolog van aminél volt bennem félelem, de olyan erős volt az akarat hogy megmertem tenni az egyik a sport, másik pedig orvoshoz pl fogorvos vagy az említett pszichológus, de olyan alap dolgok mint egy lányt megszólítani vagy munkahely keresés nem megy, és így nem tudok előrelépni az életben. Pénzem is alig van már, és nem akarok a szüleim nyakám lógni mostantól hogy már nem járok suliba. De tényleg olyan érzésem van hogy mintha próbálnék előrejutni az életben és mindig akadályba ütközöm.
Példa: Olvastam egy álláshirdetést, de annyira bizonytalan és ködös volt, hogy nem írta mit hol mennyiért és mikor kellene kezdeni, megkérdeztem illedelmesen, hogy részlletezze aztán azt válaszolta hogy telefon számot adjak, ebben az a probléma, hogy én nem tudok úgy hirtelen pár másodperc alapján dönteni. Sokszor olyan alap dolgokon is nagyon sokat agyalok, hogy például felvágottat vagy péksüteményt vegyek, nem hogy egy ilyen nagy hordeerejű döntést hozzak meg ilyen gyorsan.
Tudom, hogy nincs rendben velem valami, de mégis mit lehetne tenni ez ellen?
Egyébként olyan dolgokban melyek számomra ismertek azokban nagyon kitartó vagyok, viszont ha meg valami rosszat mondanak akkor nagyon megsértődök vagy hogy is mondjam el megy a kedvem az egésztől és a világ teli van bunkó emberekkel.
az mar nagyon jo lepes, hogy pszichologushoz fordultal. ez segiteni fog neked mindenkeppen az elorelepesben.
nem hiszem, hogy meg tudlak gyozni a spontaneitasrol, de hidd el, nem kell mindenen sokat agyalni. nincs ennyi ido az embernek az eletben, hogy hosszu perceket agyaljon egy peksuti / felvagott kerdesen. nem fer bele, idopazarlas. annyi minden mast is csinalhatsz addig.
javaslom egyebkent h probald a szemelyes hataraidat tagitani. irj privatot, ha gondolod.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!