Mi számodra a legkedvesebb, a legrosszabb, a legvcesebb és a legijesztőbb emlék?

Legkedvesebb:

Nos, lássuk csak. Életem első csókja. Nem is maga a történet miatt, a személy miatt. Kereken 1 évig epedeztem, vágyakoztam azért a férfiért. Ő házas, soha semmi több nem is történt köztünk, de a személye és jelenléte nagyon nagy mértékben formált azzá engem, aki most vagyok.

Legrosszabb:

Egyik nyáron az egész család nélkülem elutazott a horvát tengerpartra 2 hétre. Ki is használtam az alkalmat, vagy 6-7 alkalommal mentem be a városba és találkoztam, töltöttem olyanokkal időt, akikkel egyébként nem engedtek volna a szüleim. Tehát így is történt, egyik este olyan 9 fele találkoztam egy akkor 28 éves férfival (ekkoriban 16 voltam). Olyannyira összevesztünk valamin, hogy nagy ordibálás közepette váltak el útjaink. Rossz környéken lakom, éjfél volt, egyedül kellett hazajönnöm. Útközben egy fószer követett, a gatyámat majdnem összecsináltam, úgy be voltam fosva, sprinteltem hazáig. Ehhez még hozzájött, hogy elkezdett szakadni az eső. De nem, nem az a kis nyári zápor szerű eső volt, felhőszakadás. A fehér nadrágomon keresztül még a szeméremdobom is lehetett látni. Viszont csak ekkor bontakozott ki a cselekmény. A ház elé érve kellett alkoholtól mámorosan, bőrig elázva szembesülnöm azzal, hogy nem találom a lakáskulcsot. Olyan pánik jött rám, hogy azt szavakba nem tudom önteni. A lábaim remegni kezdtek, a vérnyomásom az egekbe szökött, éreztem, hogy eluralkodik fölöttem a rosszullét. Már azon gondolkodtam, hogy a híd alatt kell aludnom és másnap feltöretem a zárat, mikor a kabátom cipzáros zsebében megcsörrent a kulcscsomóm. Na most, így utólag visszagondolva szörnyen ostoba voltam, hogy nem néztem rendes körbe, de ott megélnie ezt a szituációt eszement volt, nagy nyomott hagyott bennem.

Legviccesebb:

Olyan sok vicces szituáció nem történt velem, maximum olyanok voltak, hogy én csináltam magamból vicc tárgyát.

Legijesztőbb:

Itt több emléket is ki tudnék emelni, mert egy nagyon konkrét nincsen. Első, mikor óvodás koromban egy hatalmas baleset ért és semmi más nem járt a fejemben, csak hogy meg fogok halni. Második, szintén akkor történt, mikor a kulcsos történet. Ugye egyedül voltam itthon, már bújtam is volna az ágyba aludni, az ablakhoz léptem, hogy kinyissam azt, mikor egy fekete, térdig érő ballonkabátba öltözött, piros símaszkos és kesztyűs férfit megláttam a ház előtt mászkálni. Olyan abszurd és ijesztő volt, a mai napig előttem van a kép. Fel-alá mászkált, a kapunál matatott és valamilyen zenét dúdolt. Had ne mondjam, hogy utána több hónapig komoly problémáim voltak az alvással.