Darabokra törött a jövôm pár pillanat alatt. Emiatt nincs erôm a jelenre koncentrálni. Tudnátok segíteni?
Idén érettségizem, most volt az írásbelikre a betekintés, de sajnos nem úgy sikerült az emelt érettségim, hogy felvegyenek az álomegyetemre. Ez már teljesen biztos, szóbelikkel sem menne.
Még tartanak a szóbelik, de képtelen vagyok rájuk figyelni, mert annyira foglalkoztat a jövôm. Nem estem depresszióba, de nagyon kilátástalannak érzem jelenleg a helyzetemet.
2 éve azt tervezem, hogy felköltözök Pestre, már elkezdtem szervezni az életem, a barátom is ott lakik, az "álom karomra" jár, sokszor tanultunk együtt, biztosan tudom, hogy oda szeretnék majd menni. A szüleim is felkészültek már rá, elkezdtünk bevásárolni a kollégiumhoz. Tehát minden tökéletes lett volna. A tanárok is, mindenki szinte biztos volt benne, hogy felvesznek.
Ez törött most össze bennem. Minden pillanatban szomorú lehetnék, de tudom, hogy a barátom és minden közeli ismerôsöm, rokonom mellettem áll, bármi is történne.
De remélem ezek után érthetô, miért érzem magam ilyen rosszul.
Ha a második helyre mennék, akkor akár át is tudnék jelentkezni az elsô helyemre, át is vennének valószínûleg, de én a tudásom alapján alapján szeretnék bekerülni, nem pedig átvetetni magam, ráadásul lehet, hogy nem vesznek át, vagy nem bírom az egyetemet.
Ha kihagynék egy évet, akkor viszont fel tudnék készülni azokból a tantárgyakból, amikre szükségem lenne, elmehetnék dolgozni, tapasztalatot gyûjteni, még egy nyelvvizsgát csinálni.
De ekkor nem lenne diákigazolványom és minden pesti látogatásom közel 10 ezer forintba kerülne (messze lakunk). A barátaim oda mennek tanulni, a barátom is ott van ugye és én is oda készültem..
Nagyon össze vagyok zavarodva. :(
Tudnátok segíteni kérlek, hogy szerintetek mit lehetne tenni ebben az esetben? Melyik lenne jobb, hogyan lehetne megszervezni?
Nagyon szépen köszönöm a válaszokat! :)
18/L
Szia! En csak tapasztalatot tudok Neked elmesélni, de hátha segit. Bocs a hibákért, telorol vagyok es nem tokolok az ékszerekkel, csak amit magátol beír :)
Engem nem vettek fel az álom egyetemre, a szüleimnek pedig az volt a becsípődése, hogy gimi utan feltétlen muszáj azonnal tovább tanulni. Szóval elkezdtem azt, amit másodiknak jelöltem meg. Nem szerettem, de nem engedték, hogy otthagyjam az elso év utan, amikor teljesen nyilvánvaló lett nekem, hogy nem ezt akarom. Ujraerettsegiztem volna munka mellett, nem engedtek. Szoval az lett a vege, hogy harom ev utan a diploma elott hagytam ott a francba, most meg diploma nelkul vagyok, sikeres a vállalkozásom es boldog is vagyok fe tudom, hogy nagyon mas lenne az eletem most, 28 evesen ha akkor nem tekintik a szüleim tragédiának 1-2 ev kiesését. Mert nem az.
Es az ellenpélda: gimis osztálytársnőm mindig állatorvos akart lenni, egymást követő 3! évben nem vettek fel. O minden egyes évben ujra érettségizett, kozben elment onkentesnek egy rendelőbe, hogy tanuljon. Olyan hivatás tudata volt vegig, hogy hihetetlen. Negyedszerre felvettek, most pedig sínen van az álmai felé. O csinálta jol, szerintem máshogy nem is érdemes elni.
Azt meg szard le, hogy itt mit kárognak ossze arról, hogy a választott szakmádban mennyit lehet keresni, mert aki jol es szenvedéllyel csinalja amit csinál, illetve nem ragaszkodik feltétlenül ehhez az országhoz, az meg fog elni. Soha nem a szakma a rossz hanem az emberek a bénák. Fel kell ismerni a piaci rest, sajat vállalkozásba fogni, mérni nagyokat álmodni.
válasza:"Azt meg szard le, hogy itt mit kárognak ossze arról, hogy a választott szakmádban mennyit lehet keresni, mert aki jol es szenvedéllyel csinalja amit csinál, illetve nem ragaszkodik feltétlenül ehhez az országhoz, az meg fog elni. Soha nem a szakma a rossz hanem az emberek a bénák. Fel kell ismerni a piaci rest, sajat vállalkozásba fogni, mérni nagyokat álmodni."
elég hülye vagy ha azt hiszed, csak vállalkozásból lehet megélni. abba bele is lehet ám bukni, szerencsés az akivel nem történik meg. az meg hogy mindneképp sokat fog keresni, ha szenvedéllyel csinálja. hát, erre csak azt tudom mondani hogy hatalmas nagy álomvilágban élsz, az élet nem arról szól hogy azt csináljuk amit szeretünk. naiv vagy ha ezt hiszed. És de igen figyelembe kell venni továbbtanulásnál hogy hogy fogsz belőle megélni. és is részben ez alapján, választottam, és bár vért hugyozok, de valahogy elvégzem. viszont nem élek, álomvilágban, az élet bizony nem könnyű.
válasza:Ó, vegyészmérnök palánta kicsilány, csak nem a BME-VBK-ra készülsz?
Na, elárulok 2 dógot. A BME-re (szerencsére) nehéz bekerülni, még nehezebb elvégezni. Jó, most nem a gétékáról beszélek...
Tanulj a szóbelire, az írásbeli eredményeden már úgysem tudsz változtatni. Nyelvvizsgád van?
Ha meg nem jön most össze, na bumm, akkor:
- pótfelvételi (ellenjavallt)
- felvételizel keresztfélévre, ha indul
- felvételizel februárban megint, addig tanulsz nyelveket, matekot, fizikát, kémiát...
Jó tanács: életed egyik legfontosabb időszaka következik. 18 évesen én is mentem a p*nci után, szóval én nem vagyok túl hiteles, de próbálj meg a halálos szerelem helyett a jövődre koncentrálni.
Jó tanács:
#10: Magára az egyetemre sokkal jobban szeretnék menni, mint bárhová. :)) Akkor is oda szerettem volna menni, amikor egy barátom sem szeretett volna a fôvárosba jönni, csak egyszer eljöttek velem, amikor feljöttem a kutatók éjszakájára kicsit az egyetemen lenni, és azóta mondták, hogy ôk is szívesen jönnének fel. :) A barátommal a suli egyik nyílt napján találkoztunk, már akkor is biztos voltam benne, hogy oda szeretnék menni. :))
Viszont most tényleg úgy tûnhet, hogy igazad van, mert szívesebben tanulnék és dolgoznék ebben az évben a szülôvárosomban, ha itt lennének ôk is, mert itt több pénzt spórolnék és nagyon jó tanárokat ismerek, akik fel tudnának készíteni és ôk is kedvelnek. :)
#11: Nagyon szépen köszönöm a válaszod, a tapasztalatodat, és igazad van, imádnám tanulni, csinálni, és nem az a fontos, mennyi fizetést kapnék érte. :))
#12: Figyelembe kell venni, de ha az ember talál egy olyan munkát, ami mellett boldog és van egy rendes keresete, akkor lehet boldog és el is tudja tartani magát. :)
#13: Igen, oda szeretnék menni. A szóbelivel sem vennének fel és sajnos keresztfélévben sem indul. De az a tervem, hogy ha kihagyok egy évet, akkor tanárhoz szeretnék járni és nagyon sokat matekozni, fizikázni és még az ôszi érettségin újra menni kémiára.
Köszönöm szépen a tanácsot, megpróbálok! :))
Csak a kivitelezés nehéz, hogy mégis hogyan csináljam.. mert ha maradok itt, akkor elszakadok a számomra fontos emberektôl, ha megyek, akkor pedig nem is tudom, mit és hogyan kellene..
válasza:Hm, értelmes lánynak tűnsz.
Itt vannak az elmúlt évek ponthatárai a BME-re, keress rá a vegyészmérnökire:
Alapképzés, nappali,államilag finanszírozott:
2015 - 433
2014 - 430
2013 - 424
2012 - 427
Legjobb esetben is 420 fölötti ponthatárra lehet számítani. Elégkicsi a minták szórása (höhö, a szórásról és szórásnégyzetről majd fogsz tanulni, utálni fogod...)
Ha nincs keresztfélév, akkor egy év múlva nekivágsz. Nyáron pihensz, feltöltődsz, esetleg nézhetsz valami diákmelót, hogy ne unatkozz (a diákod október 30-ig érvényes!). Ősztől pedig...
- matektanár
- kémiatanár
- nyelvtanár
Tanulj, készülj fel rendesen. VBK-t nem ismerem, de VIK-en a banda félévenként feleződik. Biztos hallottál már olyan rémtörténeteket, hogy a csúnya tanárok az egész évfolyamot megvágták, még csak mutatóban sem volt egy kegyelemkettes.
Na, a BME-n ezek a rémtörténetek valóságosak. Szilárd elhatározással, komoly alapokkal menj oda. És még így is vért fogsz izzadni. Nem sok időd lesz fiúzni. Ha két félév alatt nincs meg a 30 kredited, repülsz. Többet fogsz sz*pni, mint Aletta Ocean.
Cserébe mérnök leszel. Megéri, hidd el :))
Tanulj, aztán jövőre emelt matek, emelt kémia, plusz nyelvvizsga.
Sikerülni fog. Hótziher.
Nagyon böszme Feri: Ezeket már én is átnézegettem párszor, ha kimaxolnám a szóbeliket, akkor is csak 424 pontom lenne sajnos. Szóval nem az a kérdés, hogy felvesznek-e, hanem az, hogy mit csináljak ezzel az évemmel és hogyan - hiszen jövô szeptemberben már tényleg ott szeretnék kezdeni..
Ha kihagyom az évet, akkor is sokat fogok tanulni, az biztos - a matek, fizika, angol és német tudásomat is fel szeretném tornázni közel emelt szintre. :))
Ha nem hagyom ki, akkor pedig elhalálozok biomérnökin, de legalább ott vagyok az egyetemen.. ôszintén nem tudom, melyik jobb.. mindenképpen vegyészmérnök szeretnék lenni, bármi is történjen. :))
De addig.. még minden kérdôjeles.. sajnos. :/ :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!