Csak én nem tudtam 'elhagyni' gyerekkori dolgaimat? (többi lent)

Ezen inkább tulajdonságot/érzést értek: ugyanúgy szívem csücskei az állatok mint 10-15 éve (18/l vagyok), ugyan olyan jó keddvel simogatom a kutyám pl. Vagy ülök fel egy lóra/nézek állatos filmet. (sokszor jobban szeretem őket min az embereket).

Ha szép tájat/jelenséget látok csak ámulok magamban, hogy milyen gyönyörű. Ugyan így a hétköznapok apróságainak is örülök, (plvégre zöldek a fák) pozitívan próbálok felfogni mindent.

Nem aggaszt a munkahelyi dolgok(pedig van bőven, gyárban hajtás van), mert csak magam büntetném. Nagyon szeretem a családom, jókat beszélgetek velük,utálom az erőszakos/hororr stb. Filmet jobb egy természet vay családi film.

Élénk fantáziám van, pl. Látok egy idős nénit, elképzelem milyen élete lehetett.

Van egy nővérem, 10éveel idősebb de ő koránt sem ilyen. Sokszor eg kis gyereknek érzem mellete magam, és nem inkább kussolok :(