Folyton szomorú vagyok és minden este az öngyilkosságra gondolok, hogy lehetne jobb?

Szüleimmel nem lehet beszélni mert ha ilyenekkel jövök nekik, hogy szomorú vagyok kiverik a szuszt is belőlem. A barátaim nem veszik komolyan amikor elmondom nekik, hogy problémáim vannak. A barátom is tojik arra, hogy étkezési problémáim vannak, a pszichologus sem segít, mi tudná helyrehozni a kedvem legalább egy kis időre? A fő probléma az evészavar és hogy nem kapok a szüleimtől kellő szeretetet. Senki nem szokott keresni, megkerdezi hogy vagyok, pedig tudja pár ember, hogy gondor gyötörnek. Lehet szánalmasan hangzok de sosem voltam még ennyire szomorú. 19/L