Elrontottam az egész életemet?

Egy jó matematikus nem halmozza az élvezeteket hanem élvezi a halmazokat!

wtf?

Egyáltalán semmiről nem maradtál még le. Komolyan mondom, én most 38 éves vagyok, rengeteget buliztam középiskolás koromban, emiatt teljesen leromlott az eredményem, nem tudtam továbbtanulni. Most, gyerek mellett százszor annyi szenvedéssel kínnal próbálok valami normális végzettséget összeszedni, hogy ne mások csicskása legyek, hanem jó állásom lehessen. Nagyon nagyon másképp csinálnám ezt az egy dolgot az életemben (soha semmit egyébként nem bántam meg, és elégedett vagyok az életemmel, ezt az egyetlen egy dolgot kivéve!!) Utolsó éves középsulis vagy, jövőre, ha már egyetemre mész, ott megy az éjszakai élet rendesen, tanulás mellett is lehetőséged bulizni, valószínű koleszos is leszel, magyarul a szüleid szoknyája mellől is elkerülsz és akkor majd bepótolsz mindent. A versenyeket azt én is túlzásnak érzem, de ha emiatt simán bejutsz majd egy szuper egyetemre (nem csak olyan átlagos fősulira, ami ad diplomát, de sehol sem számít igazán) akkor már az is megérte. A lényeg, semmi okod a depresszióra, azok akik most tanulás helyett buliznak, pár év múlva nagyon bánják majd, de már semmit nem lehet visszacsinálni. Bírd ki még ezt a kb. 3 hónapot, előtted az egész élet.

ha ennyi versenyt nyertél gondolom jó helyen tanulsz tovább, ebből következik hogy jó állásod lesz jó fizetéssel, és épp ez amiért nem rontottad el az életed, hisz majd te akkor már lazíthatsz, míg más aki most bulizik és nem tanul semmit keményen fog dolgozni

Ez nem jelent semmit! Nem maradtál le semmiről. Ha vannak barátaid hétvégén még mindig összeülhetsz velük, megihattok valamit együtt ott, ahova a korodbeliek szórakozni járnak. Ez a tanulás rovására sem megy. Péntek este 2-3 óra igazán nem számít! Esetleg kérdezd meg a normálisabb srác osztálytársaidat, hogy nem mennek-e valahova hétvégén. Tudod nálunk is van egy ilyen srác az osztályban. Na jó kettő is! :) Az egyikőjük életében egy üveg sört ivott meg, amiben alkohol is volt, semmi mást, ezt is osztálykiránduláson... mi, az osztálytársai viszont igenis mellettük vagyunk, támogatjuk őket. Ha valakinek születésnapja van, akkor ők is hivatalosak rá, miért is ne lennének (pedig másik klikkbe tömörültek)... csak hogy egy példát mondjak két hét múlva buli, és az egyikőjük jelezte hogy jön... azóta mindenki azzal szekálja, hogy hogy befogunk rúgni együtt, de persze ez nem komoly, csak csipkelődünk, ő pedig élvezi, mert törődünk vele, és nem számít, hogy nem egy parti arc! (teszem hozzá én sem vagyok az). Amúgy meg örülj neki, ha nem beszélsz egyfolytában integrálásról meg deriválásról még előnyödre is válhat az, hogy intelligens vagy! :) 19/L

Nem maradtál le semmiről, hiszen most áll előtted a legnagyobb buli, az egyetem. Majd most bepótolsz mindent. Bár azt ajánlom, hogy azért a tanulásra továbbra is figyelj, de hidd el, hogy menni fog egyszerre a tanulás, és az élet is. Másoknak is megy. Én is éreztem hasonlót 19 évesen, aztán eldöntöttem, hogy mostantól nem csak az iskolának fogok élni. Elkezdtem eljárni otthonról egy jóbarátnőmmel, aztán egyre több embert ismertem meg, most pedig boldog párkapcsolatban élek, mellette pedig elég jó eredménnyel tanulok az iskolában. Tényleg próbálj meg beszélni erről a szüleiddel, barátaiddal.

egyetemen legyél koliba kibulizhatod és kihányhatod a lelkedet :D

még behozhatod