Szörnyű ember vagyok? Bennem van a hiba? A kérdés egyszerű a magyarázat bonyolult.
Amikor megszülettem az igazi szüleim örökbeadtak. Most örökbefogadoknál élek. Ugyanúgy szeretem őket mintha a saját szüleim lennének... Régen, kiskoromban (kb4éves koromban) kezdtem el balettozni. 10 éves koromig csináltam és imádtam. Az volt az álmom hogy primabalerina leszek...de jött 1 műtét.. Örökre abba kellett hagynom. Akkor teljessen kiborultam. A jegyeim romlottak, apa(ahányszor ezt irom a nevelőre gondolok) mindig bántott(lelkileg!) hogy miért 4es miért nem 5ös. Miért nem tanultál, miért vagy ilyen?!-mondta mindig.. Késöbb jött az is hogy ha nem ment 1 matekpélda akkor fejbevágitt(hátul nem túl erőssen). Ez volt 2.-tól 6.ig.
Jött a hetedik, folyamatos rémálmaim voltak és vannak. 6.ban és 7.elején vagdostam magam. Egyre feszültebb lettem. Apa mindent megtiltott, minden kis hibámért ordibált. Sokszor remegett miatta a kezem, annyira féltem. A jegyeim tovább romlottak és 3as átlagom lett..eljött a félév.. Már féltem hogy mi lesz... Legutobb is ordibálás volt...
Ugye a jegyeket a tájékoztatóba írták a félévi jegyeket. Én azt mindtam az ofőnek hogy elhagytam a tájékoztatómat és kértem 1 újat. Az újba írtam a hamis de jobb jegyeket és minden mást beírtam mellé, amit kell. Ez persze kiderült. Aznap nem is aludtam, egész este sírtam és remegtem a félelemtől. (Ez még hetedikbe volt, csak mondom nehogy valaki megzavarodjon) amikor kiderült a félévis ügy apa elhordott mindennek:olcsó k-rva, undorító disznó stb... Azóta javítottam és most kb 3.6az átlagom. Most 8.os vagyok. A rémálmok, félelem miatt nyugtatókat szedek. Nincsenek nagyon barátaim... Persze a suliba ez nem derült ki. Szörnyű ember lennék?
Nem veled van a baj, hanem azzal a gerinctelen mocsokládával, akit "apának" hívsz, holott még az emberek közé sem igazán sorolható.
Még most kezdj tenni valamit, hogy változtass a helyzeteden, mert ez hosszú távon nem csak rossz lesz, hanem tönkre is fog tenni teljesen. Nem csak lelkileg, fizikálisan is. Volt egy barátom, akivel évekig nagyon jól kijöttünk. Vele is így bántak, mint veled. A vége az lett, hogy egy utolsó csöves r.banc lett belőle. (Persze, erre hajlam is kell, és nem borítékolható, hogy Te is így végzed, csak gondoltam megemlítem, mi lehet ebből végül.)
Az eddigi válaszokat nagyon köszönöm
Amúgy Anya tudja de ő mindig megvéd és meghallgat.
Jaaj, Drága!
Dehogy van veled baj, - nem vagy tökéletlenebb. mint bármelyik másik ember.
Az hogy a vérszerinti családod lemondott rólad, valószínűleg nem a te hibád, sőtt sokkal inkább arról szól, hogy a legjobbat akarták neked, mert nem voltak olyanok az életkörülményeik, hogy fel tudjanak nevelni, viszont így megajándékoztak egy szerető családdal.
Apukád is biztosan szeret, bár ezt így most biztosan nehezen hiszed el. - Sajnálatos, hogy nem tudja jól kimutatni, sőtt talán nem veszi észre mekkora szorongást és fájdalmat okoz neked ezekkel a kirohanásokkal. - Gyakran ez attól van, hogy gyerekként vele is hasonlóan viselkedtek, - sajnos valószínűleg ezt tanulta el... :(
Szerintem, próbáljatok meg anyukáddal együtt beszélgetni vele erről, és ha kell, segítséget kérni, hogy jobban tudja kezelni a dühét... - Segítséget kérni nem szégyen.. néha mindannyian rászorulunk...
Te egy csodás kis ember vagy, úgy ahogy vagy, akkor is ha nem mennek mindig simán a dolgok, vagy ha valaki néha dühös rád...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!