Létezik olyan, hogy "örökké"?

Elméleti síkon létezik örökké.

Példa: Vegyük az Akhilleusz és a teknősbéka Zénón paradoxont. Ugye ez azt takarja, hogy ha Akhilleusz versenyt fut egy teknőssel (és mivel ő völt a leggyorsabb görög) ad neki 100m előnyt akkor sose fogja utólérni. Mivelhogy amint Akhilleusz odaér ahol a teknős kezdte a teknős már onnan ugye elment előrébb így még ő vezet Akhilleusz ezután odaért ahol a teknős az előbb volt, de mivel a teknős halad előre addigra már előrébb lesz. Így Akhilleusz sose fogja leelőzni a teknőst mert az mindig előrébb lesz nála. Ez alapján a példa alapján elméleti síkon beszélhetünk végtelenről.

Valamint szerény véleményem szerint még van egy eset amikor nem csak elméleti síkon beszélhetünk végtelenről hanem fizikai síkon is. Ez pedig nem más mint a végtelen szakaszos és a végtelen nem szakaszos tizedes törtek.

"Üzenetben írták, hogy a matek örök... 1+1=2 ... szent, sérthetetlen... "

Kettes maradékosztályban kapásból az 1+1=0 egyenlőség igaz. Matematikában minden ami van, az definíciókon, tételeken alapszik, ha azokat megváltoztatom, akkor a matematikai is változik, szóval ez csak annyira örök dolog, amennyire mi ezt akarjuk. Egyébként részecske szinten minden statisztikus alapokon nyugszik, szóval akármi van akárhogy is, van annak valószínűsége, hogy máshogy lesz a következő pillanatban. Ezen statisztikus mivoltja miatt a világegyetemnek, semmi sem marad ugyanúgy örökké. Lehet, hogy Te nem látsz benne változást, de minden változik és folyamatosan.

igaz, de ha azt mondjuk, hogy a valós számok halmazán 10-es azámrendszerben (vagy 2-es számrendszernél nagyobba) vagyunk akkor itt mindig 1+1=2 lesz az eredmény. tehát, ha feltételekhez kötjük akkor lesz igaz az az állítás amit üzenetben kaptál különben nem. Mint ahogy előttem válaszoló is írta 2-es számrendszerbe egyből más lesz az eredmény.

De mivel van annak valósínűsége, hogy máshogy lesz a következő pillanatban azt se felejtsük el, hogy annak is van valószínűsége, hogy ugyan így marad nem változik, nem lesz máskép. De hamár itt tatunk most jutott eszembe, hogy ha vesszünk modjuk egy Hidrogén atomot, ennek az atomnak mindig csak 1 elektronja van (persze most csak egy egyszerü alap hidrogén atomról beszélek tudom, hogy el lehet venni az egy elektronját és lehet is neki addni) tehát ha ezt vesszük alapul a kémiai periódusos rendszerben lévő elemeknek alap állapotban mindig ugyan annyi az elektronjuk akármikor is nézzük meg, vagy akárhol.