Nagyon nincsen akaraterőm és ilyen (lent) történik velem! Egyetemisták, ismerős a helyzet?

Nem tudom milyen szakos vagy, de mehetsz könyvtárba, olvashatsz, vagy vihetsz magaddal valami anyagot, hogy elkészülj a beadandókkal, kávézhatsz/süti/tea.

Megígérheted magadnak, ha visszamész, akkor megjutalmazod magad valamivel (süti/csoki/fagyi/gyümölcs/egy jó film/koncert stb.)

Esetleg úgy is összeállíthatod az órarendedet, hogy csak egy üres idő legyen benne. Amikor elmész ebédelni, vagy úgy, hogy ebéd után már ne kelljen visszamenni, vagy csak ebéd után kezdődjenek az órák.

Vagy határozd el magad, hogy akkor pl.: hétfőn - szerdán visszamegyek, kedden - csütörtökön nem.

Vagy először elmész mindenre, előadásra is, utána az unalmasakat kihagyod.

De a legjobb, ha ott vagy, mert így megjegyzik az arcodat és hidd el, sokat számít.

Természetesen ismerős a helyzet...

A legjobb megoldás, hogy nem engeded magad elcsábulni, és igyekszel olyan helyzetekbe kerülni, ahol ez megeshet: pl. ebédelni ne menj haza, mert tudod, hogy a jó meleg, meg a puha ágy lebeszél a visszamenésről, inkább vigyél magaddal szendvicset, vagy vegyél valamit. Én az ilyen holt időkben szoktam elintézni az ügyes-bajos dolgaim pl. befizetni a számlákat stb.

Egy másik módszer, hogy még véletlenül se engedd, hogy felvillanjon a lógás ötlete. Én pl. úgy vagyok, ha eszembe jut, hogy most nincs kedvem maradni, akkor tutti találok egy racionális érvet, amivel alátámasszam, és már lógok is. Így tehát az a megoldás, hogy fel sem hozom opciónak azt, hogy egyáltalán ki lehet hagyni azt az előadást.

Én kis stréber voltam, minden előadáson ott guggoltam, de néha én is elcsábultam. Sőt, nagyon nehéz volt néha ott maradni. De tudtam, hogy jó előadás lesz, vagy érdekel, vagy tudtam, hogy más jegyzetéből nem a legjobb tanulni.

Néha volt, hogy nem mentem be, de csak azért, mert az a tanár unalmas volt, s inkább elmentem aznap a levéltárba kutatni a szakdogámhoz.(ez már nem nappalin volt)

De kis jutalmakkal, elhatározással talán sikerül. Sajnos a tapasztalat az, hogy ha valaki egyszer hajlamos azt mondani, hogy nem megyek be, akkor következő alkalommal sem akar majd bemenni az órára.