Úgy érzem, egyáltalán nem ismerem magam. Szakemberhez nem tudok elmenni . Valaki ajánlana, egy - két jó, ilyen témájú könyvet?

Könyv se árt, ha kellő "távolságból" viszonyulsz azokhoz. De a tudás mindenkiben alapvetően belül van. Lehet egymást inspirálni, de többnyire tévútra visz, ha rendszeresen mások (pl tankönyv, tudományos értekezések, pszichológusok, stb) meglátásaira építed saját megértésed.

Javaslom, gondolkodj alapvetően függetlenül -ezt NE öncélal NE sznob módon tedd!-, valamint figyeld meg magad minél több helyzetben, rendszeresen, pl érzelmileg mit jelent számodra az aktuális szitu, történés, vagy amit épp cselekszel, és vizsgáld meg, gondolkozz el ezeken, naponta akár többször is.

Ez az önálló lelki-intellektuális megélési út vezet el mindenkit egyre mélyebb megértésekhez, önismerethez is, ami valóban az egyik kulcs a létezésben. Ez nem jelenti azt ,h magányosnak kell lenni. Hanem alapvetően befolyásmentességet jelent az érzelmi megélésben és gondolkodásmódban. (Persze olykor megfigyelheted mások gondolatmenetét, ha úgy adódik.)

Azt meg ugy hogy?Ki ismerhet jobban mint te sajat magad?Egyszeru.

Ha seggberuglak es elfutsz gyava vagy,ha visszaadod bator.Ha van kedvem adni meg egyet akkor gyenge vagy,ha nincs akkor eros.Ha tanultal a leckebol es nem jossz hozzam megegyszer akkor okos vagy,ha nem akkor hulye...hogy a fenebe nem ismered magad?Hogy a fenebe tud valaki ennyire ingerszegeny kornyezetben elni?Vagy hogy ertsem ezt?Leirnad bovebben?Mert tenyleg nem tudom elhinni hogy nem ismered sajat magad....