Miért van ilyen érzésem mindig mikor egyedül vagyok itthon?
Ha senki sincs itthon a családból, csak én, legyen akár nappal akár este sötét, mindig ki kell nyissak legalább 2-3 ablakot, különben úgy érzem, megfojt a lakás, be vagyok zárva. Igen, tudom hogy van egy kis klausztrofóbiám (mondjuk kinek nincs?) de nem vagyok se pánikbeteg, se üldözési mániás, nem hiszek abban hogy a szellemek a sarokban ülnek és figyelnek. Egyszerűen rám tör a 'légszomj', bezártnak érzem magam, pedig nagy házban lakunk. Este a legrosszabb egyedül, kiülök a legnagyobb szobába tanulni/olvasni/filmet nézni, és felkapcsolok legalább 2 villanyt.
Miért vagyok ilyen ha egyedül vagyok egész nap? 18/L
Épp hogy nem szokatlan, mert már a két testvérem régen elköltözött itthonról, anya sokáig dolgozik, ez van már 13 éves korom óta, 5 év elég lenne rá hogy megszokjam. Kollégista vagyok, lehet ezért? Ott is sokat vagyok egyedül a szobában, de legalább az épületben vannak.
Egyébként szeretek egyedül lenni, gondolkozni, zenét hallgatni, valamilyen szinten magamnak való vagyok, ezért nem értem miért jelent ez problémát.
Kedves drága kettes, miért is volnék hisztis pi***? :) :)
A többieknek köszönöm. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!