Miért közösítenek ki mindig az osztályokból?
Mióta az eszemet tudom, állandóan csúfoltak. Az ovodai emlékeim nagy részét az teszi ki, hogy egy lány állandóan csúfolt, mert kövér vagyok. Általános sulit 4-ben váltanom kellett, mert összevesztem a legjobb barátnőmmel, és ő ellenem fordította az amúgy békés osztályt. Nem bírtam azt, hogy haragba vagyok valakivel. Rosszul érintett a fezültség, hogy csak egy kis apróságon (egy ropin) vesztünk össze, de ő mégsem akar békülni. Ez abban a faluban volt, ahhol most is lakom. A negyediket már másik suliban kezdtem. Mivel a faluban csak egy iskola van, ezért a negyed órára lévő városi suliba irattak be. Elég félénk voltam, új hely, meg hogy sokkal több diák van. Nem voltam túl barátkozó típus. Szerencsére két lány rögtön odajött hozzám, és azt reméltem, hogy boldogabb évek következnek. Sajnos nem így történt. A 4. és az 5. osztályban nem volt semmi baj, de aztán hatodikban megkezdőttek a szekálások. Elősször két fiú kezdte. De ők inkább "tetszik a csaj, de ciki bevallani" kategória voltak. Sajnos az ő piszkálódásukra a többiek közül is rám szállt pár lány is. Hetedikben a lányokba bejött a "k.rvásodás" időszaka. Persze én egy szóval nem bántottam őket, de hetediktől már az osztály felétől csak sértéseket kaptam. A többi fiú meg szintén elkezdett piszkálni. Ez sokszor odáig fajult, hogy mikor a szünetekben labdáztak, volt mikor a labdát direkt nekem dobták, és a szemüvegemből kitört egy darad is. És hasonló dolgokat kaptam a lányoktól is. Amikor a szüleimnek elmondtam, anyám bement és beszélt a két legnagyszájúbb lány anyjával. Otthon megbüntették őket, de másnap számonkérték rajtam. Azóta nem mondtam el az ilyen dolgokat a szüleimnek. Alapvetően elég érzékeny vagyok, elég volt néha egy-két csúfolódás, hogy el kezdjek sírni. A két barátnőm, akik az átjöttöm óta velem voltak, ők is inkább csak kihasználtak. Sokszor volt hogy a netről kellett valamit kikeresni, megkértek hogy nézzem már meg, én ki is nyomtattam, aztán a beadáskor pont az én nevemet "felejtették" ráírni. Ha valaki beszólt nekem, akkor ők ugyanúgy nevettek. Elősször bántott, de nem szóltam, örültem hogy vannak akik szóbaállnak velem, akikkel barátkozhatok. Rettenetes évek voltak, és az bántott a legjobban, hogy én egy rossz szót nem szóltam rájuk. Azokban az években minden este az öngyilkosságon gondolkodtam, és tényleg csak kicsi kellett volna, hogy meg is tegyem. Utólag visszagondolva örülök hogy nem tettem meg, bár minden este úgy feküdtem le, hogy másnap új megaláztatás fog várni. Rettegtem suliba járni, de mégiscsak túléltem, és elballagtunk. Gimi elején elég csendes voltam, de aztán hogy nem kell félnem az osztálytársaimtól, egyre inkább megnyíltam. Mára már megerősödtem lelkileg és ha beszólnak, visszaszólok. Két legjobb barátnőm lett, és még pár olyan lány, akikkel jól el tudok beszélgetni. Most 10-be járok. De ma történt, hogy van egy srác az osztályban (nagyon viccesnek gondolja magát) és egész nap beszólogatott. Lehet hogy ő nem gondolta komolyan (mindenkivel ilyen) de az egyik barátnőm, mikor a srác engem szivatott, elkezdett nevetni, és bíztatni a srácot. Elég rosszul esett, és megkérdeztem tőle, hogy miért nevetett. Erre gúnyosan megjegyezte, hogy "miért nem szabad?" Igazából a hangneme volt a sértő. Lenéző mindig, ha ő nem tud valamit akkor "honnan kéne tudnom?" ha másik barátnőmmel mi nem tudunk, akkor " hát igen, tanulni kéne". Mikor kettesben vagyok vele, mindig arról beszél, hogy a harmadik barátnőnk milyen ostoba, meg csúnya. Sejtem hogy rólam is hasonlókat mondhat. De a lényeg az volt, hogy most meg is mondtam neki, "néha olyan szemét tudsz lenni" ezt elég nagy mérgemben mondtam, mert már egész héten nagyon ellenszenves volt velünk a kedves "barátnőnk". Erre megsértődött és elült. De mivel elég jóban voltunk így hárman, a többiektől kicsit talán el is szakadtunk (nem vagyunk lógós k.rvák, se stéberek) néhány nagypofájú csaj meg is jegyezte. És valahogy úgy alakult a nap végére a helyzet, hogy hár 9 ember támadott engem szóban.
Holnap suliba kéne menni, de félek, hogy mi lesz. Nem akarok már élni, nem akarok emberekkel találkozni. Unom hogy mindig engem sértenek, hogy úgy élem le az életem, hogy azt gondolom magamról, hogy csúnya és buta vagyok, mert mindenkitől ezt hallom. Pedig tényleg nem bántok senkit. Most itt fekszem az ágyban, én nem tudok elaludni, mert annyira félek, hogy mi fog rám várni holnap. Nem akarok olyan éveket amik általánosban voltak!
válasza:Szia!
Jó sokat írtál, de elolvastam , sajnálom , nem tudom mit mondhatnék, talán azt hogy ne is törődj velük, bár ezt meg felesleges lenne mondani , hiszen ahogy látom úgy is bántana a dolog. Nem biztos hogy holnap is az lesz , én remélem hogy nem :)
válasza:ha bántanak akár szoval akár tettel mindig meg kell torolni.engem is piszkáltak régen bevertem a gyereknek egy akkorát folyt a vér az orrábol utána már nem voltak ilyesmivel gondjaim.sajnos ez egyre gyakoribb az iskolákban.ezen tul kell lenni utána békén hagynak.faterommal is igy volt igaz ő durvábban oldotta meg a gyerek kezén átszurt egy ceruzát:D
vagy a magántanulás lehet még egy megoldás.
válasza:Kedves Kérdező!
Én úgy látom, hogy semmi okod az aggodalomra : megtanultál "beilleszkedni", hiszen barátnőid vannak, ebben az osztályban eddig nem piszkáltak, ez az eset csak egy futó hülyeség volt, holnapra mindenki elfelejti, ha te sem törődsz vele!
Sajnos, meg kell tanulni "visszavágni", ha téged csipkednek, ez majd a munkahelyeden is így lesz, mindig akad ott is, aki csipkelődik, gáncsoskodik...
Azért majd egy nyugodt pillanatban, mikor négyszemközt vagy ezzel a "barátnőddel", kérdezd meg tőle : szerinte milyen barátnő az olyan, aki gúnyosan kineveti a barátnőjét és beszáll a szivatásába???... Őneki ez hogy esne, ha te csináltad volna?... Nem várná el a barátnőjétől, hogy a szivatókkal szemben megvédje?...
Mond el neki (szép csendben!), hogy ez az eset elgondolkodtatott, miféle barátok is vagytok ti?... Barátság ez egyáltalán?...
Csak ennyi, nem kell több.
És nem kell mindenre pattanni, ha megkér ez a "barátnőd"... :-P
Az iskolákban (osztályokban) általában arra szoktak rászállni és piszkálni, aki a leggyengébb, legsebezhetőbb... Ha azt fedezik fel, hogy valamire nagyon "ugrassz", akkor tuti ezzel fog mindenki szivatni, mert viccesnek találják, ha a másik szenved...
A piszkálódásokra azonnal vissza kell vágni (támadás a legjobb védekezés), aki piszkál, az sem tökéletes, ezt rögtön vissza lehet neki passzolni, hadd égjen!
válasza:
válasza:Válts hozzáállást! Én is ilyen voltam (te mennyi idős vagy? én 21 vagyok és 13-16 éves koromig ugyanez volt velem a helyzet).
Én úgy oldottam meg, hogy rengeteg új helyzetet próbáltam ki, legalább meg tudom játszni az önbizalmat, ha mást nem, így kialakítottam egy védekező rendszert magambn. Nem hagyom magam, ha valaki beszól mindig van rá válaszom, és nem hagyom, hogy másé legyen az utolsó szó.
Te egy nagyon jó, érzékeny ember vagy, az ilyeneknek manapság ez a sorsuk. Ne hagyd magad, bizonyos helyzetekben igenis ha mgdobnak kővel ne kenyérrel dobj vissza, hanem nindzsa csillaggal!
Keress igazi barátokat, akár az osztályon kívül is, akik olyanok, mint te és tartsatok össze. Belül őrizd meg ezt az énedet, aki ilyen jó és érzékeny, de kifelé legyél kemény és nyers!
Sok erőt és kitartást!
válasza: válasza:Szinte ugyan az a szitu nállam is...Ovitól napjaikning. Oviban és alsóban nagyon "ugrottam" az ilyenekre. Nagyon idegesített és ezt a többi gyerek is tudta és csak folyatatták és folytatták. Ovodás koromban 1 lány a csoportból volt akikkel barátkoztam, de ha baj volt ő is otthagyott. Voltak kiborulásaim, annyiszor hogy az utóbbi 10 évben 3x küldtek Nevelési Tanácsadóba a szüleimmel. Aztán telt mult az idő, volt egy olyan időszak amikor visszaszóltam, de nem ment. Ők utánna folytatták vagy megütöttek én meg baromi zavarban voltam. Neked is a végső módszert tudom ajánlani! Vedd figyelmen kívűl őket, ne érdekeljen mit mond az a sok hülye! Tehát ne borulj ki és ne szólj vissza, közben próbálj meg önbizalmt tettetni. Pár év mulva elfelejtenek!
Én sz*rok a sok kics nyomorék csúfolódó féreg fejére. Piszkáljanak csak! Ha nekik ez így tetszik, hát legyen, éljenek boldog életet!
14/L
Szia!
Húúú...velem is volt sokat ilyen. 1-4 osztályban kezdődött (ott gondolom azért, mert egyedüli lány voltam). Akkoriban amúgy is egy nehéz időszak volt itthon, úgyhogy nem is nagyon akartam visszaszólni vagy valami. Mivel 5-8-ban is szinte ugyanaz a társaság volt így ott is folytatódott. Ott jöttem rá, hogyha valamire nagyon felkapod a vizet...onnantól kezdve szinte 100%, h. azzal fognak "szivatni". Nekem az vált be, hogy semmire nem lettem ideges, inkább poénnak könyveltem el és visszaszóltam valami hasonlóan kellemeset. Nahm..innen látták, h. van humorérzékem és én is vagyok legalább olyannyira "kedves", mint ők. Na meg tudni kell hozzáállni. Mikor a barátaim csak úgy kedvességből vagy a poén kedvéért szeretnének szivatni, olyankor teljesen komoly arccal elmondom a véleményem, és ha akkor se érti, hogy ezt most be kéne fejezni, akkor jön egy kis büntetés :D. Olyankor aznap v. pár órán át nem szólok hozzá. Ezzel a "taktikával" eddig teljesen siker volt. :))
De mindig vannak határok. Persze érteni kell a viccet is és ahogy látom nincs okuk utálni téged, így csak az maradhat, h. látják, h. könnyen ugrassz és nem adod vissza, vagy túl komolyan veszed őket. Ha mosolyogsz és visszaszólongatsz, abból rossz nem sülhet ki.
válasza: válasza:Elmondom neked most, hogy mi emberek hordában élő főemlősők vagyunk. Az osztály is ilyen. Vannak alfahímek, és vannak akik a legalján vannak a társadalmi ranglétrának. Te és a barátnőid jelenleg ott vagytok. Pontosabban te is.
Törödj bele, ennyi.
Amiért bántanak téged, azt azért csinálják, mert félnek attól, hogy talán egy napon ők lesznek a te helyeden.
És hogy mit tudok javasolni: legyen egyéniséged, nem fügsz tőlük, fejleszd ki magadba. Foglald el magad. Engem is bántottak, de találtam magamnak hobbit, és az az: írás.
Neked is ajánlom.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!