Mindenen sírok, hogy edződhetne meg a lelkem, hogy legyek kemény? 17/L

Nem könnyű ebben az ügyben hasznos tanácsot adni... De próbálok segíteni. Szóval: van, aki érzékenyebb típus. Ráadásul a kamasz kor, a sok hormonális változás a testedben, mind-mind ront a dolgon. A sírás önmagában nem gáz, és minél jobban nem akarod, annál többet gondolsz rá, annál jobban ott van a fejedben, és annál könnyebben bekövetkezik. Nem maga a sírás a gond, hanem ami kiváltja. Nyilván a világot, ami körülötted van, rossznak látod. Ezen kell változtatnod. Keress olyanokat, akikre támaszkodhatsz. Beszélgess a rokonokkal, akiktől segítséget várhatsz. Akkor nyilván van egy-két haver, akikkel el tudsz beszélgetni. De sajnos elsősorban Te vagy az, aki változtathat a világképeden, és a helyzeteden. Gondolkodj, mérlegelj. Tegyél azért, hogy jobb legyen, és próbáld a jó oldalát nézni a dolgoknak. Találj magadnak olyan dolgokat, amiket szeretsz csinálni. Rendezd, és oszd be az életed. Tudom, könnyű mondani. De hidd el, megtenni sem sokkal nehezebb. Amúgy egy mesesorozat főcímdala jut eszembe, ami nagyon igaz: "Nyitott szemmel járj, és nyitott szívvel élj, s akkor mindenki kedvel majd. Meglátod, ne félj. Ez csak egy jó tanács, de szívből jövő. Fontos, hogy bízz magadban, mert hidd el, ez a fő." Szóval: gondolkodj, tervezz, rendezz, és közben meglátod majd a jót. És ne feledd: ha azt tudod mondani tiszta szívből, hogy boldog vagy, akkor az is vagy. Ha segítség, támasz kell, írj. Szívesen segítek. :)

17/F