Miért nem értik meg a barátok, hogy ha valaki szomorú, és depressziós? Csak akkor szerethetnek, ha mindig jó ekdvem van?

Nincs azzal semmi gond, hogyha elmeséled nekik a gondjaidat. Ez akkor válik zavaróvá, hogyha túl sokszor csinálod, mondjuk ha valakivel csak hetente találkozol, de akkor mindig szóba jön hogy neked milyen rossz.

Vegyél erőt magadon, és mondd nekik azt hogy "neked sincs kedved az ő gondjaikkal foglalkozni". Egy kicsit lehet akkor átérzik az egészet.

Különben pedig szerintem ösztönösen nem szívesen vagyunk olyan emberek közelében akiknek rossz a kisugárzása. Valószínűleg már sok nekik, mert ha valakinek van 1-2 napja amikor rossz a kedve, azt elnézzük, akkor segítünk. De ha valaki huzamosabb ideig ilyen, akkor természetesen te se lennél egy ilyen ember közelében, nemde?

Ha depressziós vagy, akkor esetleg egy pszichológus tudna segíteni. Nem kellenek gyógyszerek meg ilyenek, de legalább neki elmondhatnád a gondjaidat.

Ez mindig így van. Biztos idegesíti őket, hogy nem tudnak segíteni, és sajnos a saját hangulatuk fontosabb, mint a tiéd, és nem értik hogy tényleg nagy segítségre lenne most szükséged.

Van pszichológusod? Ha nincs, én biztosan keresnék egyet, az nagyon nagy segítség.