Tudat alatt ez mire utalhat? Túlzott bogárfóbia?

Nem vagyok egy ijedős ember, de a legártatlanabb bogaraktól is rosszul tudok lenni, kiveri a víz a tenyerem, és még lecsapni sem sikerül sokszor, mert még közelíteni felé is nehezemre esik, pláne, amikor ugranak. A gondolatától rosszul vagyok, hogy esetleg rám másznak... Más állatok ezt nem hozzák ki belőlem, még a pókok sem, sőt, ennek az ellentéte is érvényesül: a hüllők meg elképzelhetetlenül vonzanak, bámulom, csodálom őket. Van is egy kaméleonom, nemsokára másik hüllőm is lesz mellé. Nem vagyok szadista, de megnyugtat, amikor eszi a rovarokat, és hallom-látom, ahogy a számomra félelmetes szörnyetegeket roppantja össze, majd elnyeli. Biztos megvan ennek is a pszichológiája, miért parázok a legártalmatlanabb tücsköktől is mániákusan, és miért ejt rabul egy sokkal hatalmasabb és erősebb hüllő az első perctől.