Van itt még valaki, aki álomvilágban él, és inkább a halált választaná, mint a való életet?

Én egy elég más világban élek, mint a többi fiatal, meg a többi ember, nem is lehet besorolni sehová. Úgy érzem, mintha egy másik galaxisban, világban élnék amúgy, és valamiért idejöttem, max. csak értetlenkedni az embereken...

De nem választanám (még) a halált, de nem is akarok kiszabadulni ebből a kis világból, ahol élek. Az lenne a halál.

Na szia! Bocs, hogy így 3 évvel később...

Hátha még elolvasod :) Én is ilyen világban élek. Öngyilkos nem lennék. De sokat álmodozom valaki meglátna amikor itthon vagyok egyedül teljesen hülyének nézne... Beszélgetek ezzel azzal.. :):) van, hogy csak elbambulok, olyan is előfordult, hogy nem hallottam mikor hozzám beszéltek többször is, mer valami mással voltam elfoglalva... Rengeteg sokat alszok, az valahogy jól esik, kicsit kizökkenni ebből a világból. Nem törődni semmivel, bár bevallom hogy éberen se törődök sok mindennel... Előfordult, hogy bekattantam, de kordában tudom magam tartani. Lehet, hogy van egy kis stikkem, de erről csak én tudok, és az emberek teljesen normálisnak tartanak.. :):) Perpill * (odacsillagozva) én a halállal kapcsolatban szoktam sokat gondolkozni, hogy utána jobb lesz-e, mikor már nagyon unom a mindennapi, megszokott monoton dolgokat amiket csinálunk...

pusza

ezt kétlem hogy már bárki olvasná de azért le írom

Én is egy álom világban élek kicsi korom óta már azt se tudtom mióta arra emlékszek még általánosban alsóban azért küldtek el pszichológushoz mert az órán nem figyeltem magamban beszéltem és nem halottam ha hozzám szóltak a végén azt monda a pszichológus hogy normális vagyok de meg tanultam kontrollálni és nem látszót rajtam de teljesen máshogy viselkedtem mint amilyen vagyok az lett a vége hogy szinte soha sem beszélek mert állandóan ebben a világba vagyok így nincsenek barátaim csak az unokatestvéremmel szoktam skypolni de meg vagyok ezt is csak azért merem le írni mert senki sem tudja hogy ki vagyok bár még fiatal vagyok ha akarnák változtatni talán még meg tehetném.

16/F

Én is csak az álomvilágomba tudok menekülni.

Minden nap több órát futok, közben pedig boldogan, mosolyogva álmodozok egy szebb és boldogabb világról, fényes jövőről, csodálatos életről...

És ha bárki, vagy bármi visszaránt engem a valóságba, azzal olyan fájdalmat okoz nekem, mintha a szívemet tépné ki.