Ez normális? Mit tegyek?

Folyton az önygilkosság jár a felyemben.Mindig probálok mindent úgy csinálni hogy az tökletes legyen mert nem szeretnék le égni.Mindig minden eggyes tettem után ugy érzem hogy ciki vagyok.Minden meg kérdezek többszöris nehogy valamit errontsak vagy beégjek.Például tudom hogy kell feltörni egy tojást de akkoris.Cikinek érzem magam. A suliban folyton piszkálnak/leégetnek.Ezért probálok elkülönülni a többiektőlpár barátnőmmel.Mindenkitől félek.Hogy leéget beszól stb.Még a leggyengébb embertől is.Otthon nem csináok mást csak gépezek.Gépen élem az életem mert való életben nem tudok önmagam lenni.Be kell zárkoznom. Nem merek vleményt fel vállalni,alig van hangom. Otthon van olyan hogy például befekszek egy üres szobába ahol korom sö9tét van zenét kapcsolok és elkezdek gondolkodni az öngyilkossságrol.Meg el alváskor is. Nem tudom mi van velem. Régen nem ilyen voltam. Ma is egésznap piszkáltak/leégettek.NEm bírom már.Nem szeretném hogy leégessenek stb. Más suliba átmenni nem tudok. Anyuméknak meg nem szeretnék ezekről szólni mert nagy balhét csapnénak.A szüleim teljessen más embernek ismernem engem mint valójában vagyok.És mindenki mást kivéve a legjobb barátnőm.De ő se nagyon.Nem merem megbízni senkiben.Vannak tüneteim egyépként arra is hogy szorongok vagyok hogy skizofréniás vagyok( a skizofrénia tudom hogy nem ide tartozik.) Mit tegyek? Forduljak pszhiologushoz?