Miért van az, hogy néha úgy érzem, hogy csak a harag van bennem és utálok mindenkit máskor meg bármit megtennék egy ölelésért, egy jó szóért, hogy valaki szeressen? Szeretethiányom van?

Hangulatingadozásod van ! Kamasz vagy ?

én is most vagyok a tinikorban és sokszor előfordult már velem is hasonló. Kiskoromban azt csináltam hogy elképzeltem magamnak egy barátot és vele voltam amikor éppen az igazi barátaim mással voltak elfoglalva. Amikor pedig szeretethiányom volt elképzeltem hogy tényleg létezik és sok idöt töltöttem vele. Most már annyira nem barátkozom a képzeletemmel szerintem kinöttem, de a plüssállat megmaradt akihez mindig odabújhatok. Talán hülyeségnek gondolod de ne becsüld alá a saját fantáziáf meg a "gyerekes" dolgok erejét! De persze jobbak az igazi barátok. Biztosan te is értékes vagy ezt nem kell mondogatni!