Mit tennél, ha? -> Mert én egyszerűen már nem találok megoldást
Az a bajom, hogy úgy érzem teljesen gyökér vagyok.
16 éves vagyok, sosem voltam az a céltudatos egyoldali ember. Ilyen ember nincs még 1 mint én.
Érzelmes vagyok de közbe szarkasztikus is.
Félénk mégis bátor.
Nagyszájú mégis vissza fogott.
Szép mégis csúnya
Nem vágyom társaságra mégis több barátot szeretnék.
Nem vágyok férfira mégis kapcsolatot szeretnék.
Utálom a csúnya fiúkat, mégis a különleges arcúak jönnek be.
Egyedi stílusom van, mégis úgy érzem tucat minta vagyok.
Hülye kérdést tetem fel, mégis fontos jelentősége van.
Szóval pro kontra érvek egyszerre. Sokkal jobban vitázok magammal, mint bárki mással. Szóval amikor vitába keveredek, javasolnak valamit, de nekem is van egy szemszögem, anyu azt mondja mindig az van amit én mondok, pedig magamba mindig óriási harcok folynak.
Ez az ilyen okos vagyok mégis hülye.
Szeretnek, mégsem érzem.
Mintha 2 személyiség lenen bennem össze kovácsolva. Minden pillanatban más elképzeléseim vannak. Mindig változtatom a végleges formáimat. Ha lehetne 2 havonta cserélném a szakmámat. Mégsem tehetem.
Nem csak legbelül érzem ezt az éles ellentmondást de itt látszik, hogy ügyviteles suliba jelentkeztem mégis segg hülye vagyok matekból.
Meg tanulok mégis mindenből bukásra állok.
Szeretek bulizni de utálok táncolni.
Szeretem a barátaimat, de nem tudok velük együtt lenni.
Tudom, tini vagyok, hülye vagyok. De te mit tennél a helyemben, hogy végre ne menjenek háborúk bennem minden pillanatban??!
a bika vagyok hasonló helyzetben..:)
16/L
nyílj ki másoknak!
persze ez így szép meg jó, hogy ide leírtad, de fogadni mernék, hogy az ismerőseidnek, barátaidnak(akiket szeretsz, de nem tudsz velük együtt lenni) nem mondtad el. Szerintem a környezetednek fogalma sincs arról mit is érzel.
Én is ilyen ellentmondásos voltam belülről, amég magamba fordultam.Két énem volt és néha az egyik, néha a másik jött elő. Egyszerre tudtam örülni annak ami miatt épp szomorkodtam...stb.
Aztán nem tudom miért egyszer csak megnyíltam mások felé és nem voltam többé az a kettős ember aki addig. Végre mindig egy ember lettem, önmagam.
Nem ettől a választól fogod jobban érezni magad és amit tanácsoltam az nem is megy csak úgy hogy eldöntöm és megcsinálom, ehhez idő kell, de azért remélem segítettem.
"De te mit tennél a helyemben, hogy végre ne menjenek háborúk bennem minden pillanatban??!"
Várnék 3-4 évet.
Néha én is hasonló ellentmondásokat érzek magamban.
A számomra szimpatikusabbat választom.
21/L skorpió
:)
Engem nem tudnak megbántani, senkivel sem állok olyan érzelmi kapcsolatba, hogy az megtudjon bántani bármivel is.. Csak a családomban fordulhat elő, így evvel nem igazán tudom megneveli magam.. Mert ebből csak az jön le, hogy igazam van amikor oltom őket, mert ők foglalkoznak avval amit én mondok, míg engem nem oltanak mert tudják, hogy nem foglalkozok vele.. :D
Amúgy kifejlesztettem magamban egy fajta "szarok a világra" nézetet és azóta nem szoktam olyan sokat vívódni.. Csak azt nézem, hogy számomra mi a jó abban a pillanatban és olyankor nem állok le gondolkodni, hogy DE mégis mi lesz.. Kiűztem az életemből a DE tényezőt, EZ van és kész... :)
amikor döntesz, válazd vagy az egyiket, vagy ha az a jobb a másikat. ehéz ilyen messziről megmondani mit csin.
12L, béka.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!