Hogyan éljek újra normális életet, és hogyan háláljam meg ezt a barátaimnak?

3 éve volt egy balesetem ahol elveszítettem a szerelmemet és majdnem az egyik kezemet. Pár napig nem voltam magamnál, de amikor felébredtem szinte az összes barátom ott volt és azután is bármikor számíthattam rájuk. Segítettek mindenben ahogy tudtak, még akkor is amikor mocsok szar módon el akartam tolni őket magamtól. Mivel a kezem nem lesz olyan mint régen ezért elveszítettem a munkámat is és szinte sehová nem kellettem. Sokáig hibáztattam magam a barátnőm halála miatt. Mai napig van bennem olyan érzés, hogy ha jobban figyelek akkor nem történik ez meg. A balesetben nem én voltam a hibás, hanem a másik aki persze megúszta. Még mindig rossz kedvem van ha egyedül maradok de érzem, hogy kezdem felfogni a dolgot csak egyszerűen nem tudok tovább lépni a halálán. Minden nap keresem és minden reggel imádkozom, hogy csak álom legyen. Most már szeretnék végre tovább élni és nem ezen kattogni állandóan ha egyedül maradok, illetve szeretném valahogy megköszönni a barátaimnak, hogy ilyenkor se hagytak magamra. Mert ha ők nem lettek volna velem, akkor nagy valószínűséggel nem hagytam volna életben magam. Azt mondják egy új szerelem jót tenne és lehet, hogy igazuk van de attól félek nem menne. Nem csak most, hanem soha. Nagyon szerettem és nekem ő az egyetlen, szerintem nem tudnék mást úgy szeretni mint őt. Nem találom most a helyem.

28/F