Mentálisan tetszik egy nagyon fiatal fiú. Miért érzem ezt?
Sziasztok!
Egyre többször érzem, hogy amikor a tanítványom adja magát a dolgokhoz (tehát nem dacol), annyira jó vele együtt tölteni az időt.
Nem tudom, mi van velem. Egy 12 éves kissrác (oké, már van olyan magas, mint én...lassan meg biztosan túlnő), akit korrepetálok. Szóval néha érzem, hogy amikor beszél, annyi okos és kreatív dolgot mond, hogy megborzongok bele. Hát felnőttek nem tudnak ilyen nyitottan és éretten gondolkodni! Néha tátva marad a szám és csodálattal telve bámulom, ahogy mondja a magáét. Komolyan mondom, mindig ilyen hímnemű EMBER társaságára vágytam. Szerintem logikai és érzelmi intelligenciában is magasan megelőzi a kortársait. Kicsit a gyermekkori önmagamra emlékeztet. Néha, mikor megszállja az ihlet, annyira éretten és intuitívan kommunikál, hogy olyankor egy pillanatra azt érzem, mintha valami liftezne a mellkasomban.
És azon kapom magam, hogy elkezdek "vonzódni" az emberhez, akit a szemeiben látok...de nem szexuálisan, hanem úgy mentálisan. Olyankor végignézem, és nem érzek semmilyen szexuális izgalmat, mert látom, hogy a kamaszkor még sehol, és főleg mivel engem gyerekkoromban molesztált egy közeli férfi hozzátartozóm, pláne nem tudok úgy gondolni egy gyerekre. A gyerekek felé inkább afféle védelmező szeretetet érzek, és inkább a 25-35 éves férfiak jönnek be külsőre. A korosztályommal valamiért nem szoktam szoros barátságba kerülni.
Amikor ilyen napok vannak, hogy úgy lenyűgöz, mint ahogy egy középkorú pasi sem tudott eddig, olyankor azt veszem észre, hogy arról ábrándozok, hogy már idősebb kb. 4-5 évvel, és megcsókol. Ilyen már történt velem 16 évesen, hogy egy 13 éves fiúért lettem oda lelkileg (kölcsönösen), de nekem akkor már voltak nemi vágyaim, és mindig elképzeltem őt idősebben, hogy akkor már testileg is kifejeződhetnek az érzéseink. De mivel annyira gyerek volt még testileg, hogy csak szenvedtem a társigényemtől, hagytam az egészet és elfelejtettem. Ő most már felnőtt, és irtó jó pasi lett, de már nem olyan érett a korához, mint akkor volt. Érdekes.
Lehet, hogy beleszeretek a tanítványomba, és közben ostorozni fogom magam az érzéseimért? Persze tudnám őt szeretni birtoklási vágy nélkül is, szóval, hogy csak élvezem, hogy együtt töltjük az időt. Tudok rá aranyos gyerekként nézni, de sokszor érzem benne a felnőtt énjét is. Talán azért érzek így, mert nagyon hasonlít hozzám lelkileg...mintha a fiú megfelelőm lenne? Csak magamat keresem a férfiakban. Sok olyat hallok a világból, mintha ez rossz lenne, hogy önmagunkat keressük másban, de szerintem ez meg teljesen normális. Talán én egy kicsit már görcsösen keresem. :(
A szemei, a lelke az, ami egyre jobban megfog. Amilyen szenvedélyes, és amilyen okos és értelmes. Persze, sok gyerekes húzása van, ami rohadt idegesítő, de a lényeg, hogy évek óta ő az első, aki egyszerűen lenyűgöz. Bár, be nem áll a szája (mint az anyjának...meg nekem), de őt szívesen hallgatom.
Most akkor szerintetek ez mi?
Azon gondolkodom, hogy vajon az ember mennyire bírja ki, hogy ne fejezze ki a szeretetét és a szeretetéhségét, amit a másikkal kapcsolatban érez?
Lehet, hogy beleszeretek, aztán 15 éves korában megváltozik és kiábrándulok, vagy ő is belém szeret? Most csak azért izgulok ezen, mert furcsa. Szóval, hogy én nem vagyok pedofil, de akkor mégis mit gondoljak magamról, hogy kezdek odalenni a lelkéért? Ebben a világban szerintem ezt nem sokan értenék meg.
És ami a legdurvább, hogy kezdem átvenni a szófordulatait, a testbeszédét. Tisztára, mint amikor a legjobb barátodtól vagy a párodtól veszel át dolgokat.
Hihetetlen. Betöltötte az agyamat. Úgy nézek rá, mint akiben bimbózik egy virág, és ez a virág a zsenialitás, és a lelki szemeimben egyre jobban nyiladozik, és évek múltával egyre nagyobb és szebbé válik.
Szerintetek baj, hogy tényleg ennyire keresek egy hozzám hasonló férfit, egy személyiséget? Általában 30-45 évesekkel barátkozom, inkább műveltebbekkel, mert velük jobban tudok beszélgetni.
Mit gondoltok? Veletek volt már ilyen? Kizárólag olyan esetekre vagyok kíváncsi, ahol nem fizikai vonzalom volt az indikátor. Köszi.
22/N
Mentálisan tetszik? WTF?
Ő is csak egy tini, aki haza megy és nézi a Cartoon Networkot, meg a Minimaxot (ami nem szégyen, mert én is néztem), és 1-2 év múlva fűvel-fával is dugna ha tehetné.
Hát, nem éppen ilyen válaszra számítottam...
Szerintem téves általánosításokat írtál a kommentedben. Nem minden tini egyforma, de tulajdonképpen senki sem egyforma.
Mindenesetre van abban valami, hogy lehet, hogy tényleg egész más lesz, ha idősödik. Ettől függetlenül elég jó alappal indul 12 éves létére.
A leírás alapján totál szerelmes vagy, csak még magadnak sem mered bevallani, mivel ő még kiskorú.
Várj pár évet, és minden tiszta lesz. Ha még mindig fennáll a helyzet, akkor legálisan elcsábíthatod, ha meg nem, akkor legalább nem szenvedsz tovább tőle.
Addig viszont még véletlenül se mutasd ki hogy odavagy érte.
Légyszi ne írogasson senki, hogy "én is a 13-14 évesekhez vonzódom, mert ők még tiszták és nyíltak". Mert én nem "IS" és nem a 13-14 "évesEK"-hez vonzódom, hanem EGY darab 12 éves fiú van, aki megfogott. Nálam ez nem egy állandó tendencia, mert szerintem eleve nem jó, hogy valaki párkapcsolatot keres rendszeres jelleggel a kicsik közt. Nem sok értelme van. Azok még gyerekek és éretlen agyúak, nem mellesleg felnőtt korukra 180°-kos fordulattal is átalakulhat a személyiségük. Akkor meg hoppon maradnak az olyanok, és nyávognak, hogy miért ilyenek a tini lányok, hogy elhagyják őket. Mert még ők is fejletlenek, vagy pedig mert megelőzik az ilyen férfit érzelmi fejlettségben...és ki akarna egy éretlen férfit?
Egyébként meg nálam nagyon ingadozó a férfiakhoz való viszonyom, egyik nap erre gondolok intenzíven, másik nap egy másikra. Szóval én ezt a viselkedésem a szellemi magánynak tudom be. Úgyhogy ne is keressenek rokonlelkűséget velem azok, akik a kis tinikhez vonzódnak, mert én a felnőtt férfiakat preferálom, csakhogy 99%-uk számomra nem elég érdekes és érzelmileg fejletlen. Hangsúlyozom, hogy számomra. Ne írjon senki, hogy "én is így vagyok a ... évesekkel", mert én nem vagyok így a ... éves"Ek"-kel. Remélem mindenki megértette, és nem írnak 13 éves érzelmi szinten élő 40 évesek. Köszi.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!