Nincs kedvem élni. Mit csináljak?

Nem találom a helyem ebben a világban. Minden nap úgy kelek fel, hogy semmi kedvem semmihez, és csak azt várom, hogy vége legyen a napnak. Minden nap ez megy. Az életem teljesen szürke. Nagyon régen voltam boldog, utoljára talán úgy 2-3 éve... Nagyon hosszú lenne leírni, hogy miért is nincs kedvem élni, így lerövidítem. Először is: Nem szeret senki, vagy legalább is ezt így érzem. A családom teljesen "szét hullott". Anyukám beteg, apukám meg nem törődik velünk. Barátaim nincsenek, vagy legalább is nem nevezném őket annak, csak el tudok beszélgetni néhány emberrel, de egyébként senkit nem érdekelné, ha éppenséggel eltűnnék. Van facebook-om is, de nem is tudom minek, hogyha fél órán keresztül fent vagyok, de nem ír senki. Persze, senkit nem érdeklek. Az egész családban is, hosszú évek óta csak a veszekedés megy. Senki nincs, akivel őszintén el tudnék beszélgetni, és bármit meg tudnék vele beszélni. A fiúk is, akik próbáltak közel kerűlni hozzám, azokkal is csak elrontottam a kapcsolatot... Nem tudom soha észrevenni, ha valaki próbál közeledni hozzám, és mire észreveszem, addigra már késő, mert már elveszítettem őket. Egyszerűen nincs senkim, pedig hatalmas szükségem lenne valakire. Nagyon sokat sírok ezek miatt. Konkrétan nem szeretnék leírni semmit, hogy pl. min megy a veszekedés a családban, az most nem is fontos..El szeretnék tűnni, megszűnni létezni, nem bírom ezt már. Valaha életvidám, boldog és optimista voltam, de ezt az énemet már elveszítettem, és nem kapom már visszza soha, hiába próbálkozom. Nagyon fáj ez az egész, és ettől a fájdalomtól meg szeretnék szabadulni, mégpedig az élettől. Más is van esetleg így? Már nem tudok ilyen helyzetben mit csinálni.

14/L