Kezdőoldal » Egyéb kérdések » Önismereti kérdések » Szinte belebolondulok a...

Szinte belebolondulok a megfelelési kényszerembe, van megoldás?

Figyelt kérdés

Mindenki felé (saját magam felé főleg) iszonyatos erejű megfelelési kényszer van bennem. A legjobbat akarom kihozni mindenből, és ha nem sikerül, akkor napokig rossz kedvem van, de persze nem látszik, mert igyekszem vidámnak mutatni magam. Ha például a barátom és a családja mondják, hogy menjek nyugodtan, akkor általában 25x megkérdezem, hogy ugye biztos, hogy nem zavarok? Ha pedig náluk vagyok mindent igyekszem úgy csinálni hogy úgy tűnjön, mintha ott sem lennék. (általában csak a táskám, a cipőm, és a kabátom utal arra, hogy ott vagyok, de legtöbbször csinálok valami közös programot) Enni sem tudok náluk. Egyszerűen nem megy le a falat a torkomon, akkor sem, ha már szédülök az éhségtől. Nem akarom, hogy azt mondják, kieszem őket a vagyonukból. Most úgy alakult, hogy az elmúlt 4 hétvégén én mentem, meg most is nekem kell(ene), de félek, hogy ez már túlzás, és úgy fogják érezni, hogy túl sokat vagyok ott. Ráadásul jövő héten is nekem kell mennem, mert egy tanfolyamot végzek éppen, és tőlük szoktam órára menni.(minden 2. héten) Mit tegyek, hogy ne érezzem magam feleslegesnek? Itthon is mindent próbálok úgy csinálni, hogy anyámnak se legyek zavaró tényező, és ha barátoknál vagyok például, akkor kajával, innivalóval felpakolva megyek oda, hogy semmit ne kelljen elfogadnom, sőt, még a vendéglátóimnak is viszek valami apróságot, amit szeretnek. Mit tegyek? Már néha a sírás kerülget, annyira feleslegesnek érzem magam mindenhol, de amúgy meg az emberek úgy látom, szívesen fogadnak.


19L



2013. okt. 30. 13:04
1 2
 1/11 anonim ***** válasza:

Ez nem megfelelési kényszer...Valahol fogalom zavarban is szemnvedsz.....


Ha úgy csinálsz mint aki ott sincs minek mész??

Ezekszerint nem érzed magad ott jól???

2013. okt. 30. 13:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/11 anonim ***** válasza:
Hú...velem is ez van. ugyanez. De én próbáltam lazára venni és nem állandóan mondogatni, hogy "bocs", "elnézést","nem zavarok?","nem vagyok a terhedre?", de nem sikerült. Érdekel ez a kérdés, mert nekem is ugyanez a problémám. És hiába próbáltam megváltozni, nem megy. Amúgy otthon sokat veszekednek veled? Sokszor vagy útban a szüleidnek?
2013. okt. 30. 13:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/11 A kérdező kommentje:
Nincs fogalomzavarom, csak siettem, és sok mindent kihagytam. Nem mondom, hogy nem érzem jól magam náluk, csak volt egy két éves kapcsolatom, ami amiatt ment tönkre, hogy a volt barátom anyukájának semmi nem volt jó. Ott is megcsináltam ugyanúgy, amit kellett. Beágyaztam, utána ki a konyhába, mosogatás, segítség a főzésnél, vagy épp, ha kellett, bevásárlás...Most ugyanezeket megcsinálom a jelenlegi barátoméknál is, de mindig eszembe jut, hogy az exem anyja kb. elzavart, és ez eléggé hervasztó. Meg persze igyekszem láttatni, hogy szeretem a barátomat, mert az anyja befenyített, hogy kedvel, meg minden, de ha csalódik a fia, nekem annyi...
2013. okt. 30. 13:14
 4/11 A kérdező kommentje:
2.-ra : Anyámmal élek, apám meghalt pár éve. Itthon nem szokott nagy gond lenni, csak néha, ha megcsináltam mindent, és utána pihenésre szánok egy napot, anyám leordít, hogy nem csinálok semmit, és ez néha veszekedést szül.
2013. okt. 30. 13:18
 5/11 anonim ***** válasza:
Ez nem megfelelési kényszer, hanem szorongás. Ha nem oldódik,és folyamatos, akkor generalizált szorongás. Pszichológus tud ezen segíteni.
2013. okt. 30. 13:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/11 A kérdező kommentje:
Jó, akkor mondjuk rá, hogy szorongás. De másként nem tudom azt leírni, hogy állandóan rohanok anyósjelölt után, hogy kell-e valamit segíteni, eljárok a tanfolyamra, ahol szintén jól teljesítek, nagyjából a legjobban, olyan szinten adok a külsőmre, hogy már a fél évvel ezelőtti önmagam se ismerne rám (néha a saját anyám se), és persze, mindenekelőtt minden létező dolgot megteszek, hogy a barátom boldog legyen...
2013. okt. 30. 13:33
 7/11 anonim ***** válasza:
Aha, szóval röviden és tömören a csicskájuk vagy.
2013. okt. 30. 14:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/11 anonim ***** válasza:

Nem vagy képes önmagad lenni,mert folyamatosan félsz.Félsz mások véleményétől,ki mit fog gondolni vagy mondani rólad,gyakorlatilag függsz mások véleményétől.Gyanítom,erősen önbizalomhiányos jellem vagy kevés baráttal,és nehéz gyerekkorral,bár ez csak tipp.

Figyelj,amíg nem találsz rá önmagadra,és nem mered magadat adni mások előtt,addig mindig ez lesz.Akkor fogsz felszabadulni,ha majd mered vállalni önmagad.Olyan ember mindig is lesz,aki beléd köt,aki nem szeret,akkor is,ha fejen állsz.Csakhogy ez téged nem kéne zavarjon,mert nem mástól függ,te ki vagy és hogy élsz.

2013. okt. 30. 14:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/11 anonim válasza:
Ilyen voltam én is. Nekem sokat segített Don Miguel Ruiz A NÉGY EGYEZSÉG - A toltékok ősi bölcsessége c. könyv.
2013. okt. 30. 14:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/11 anonim ***** válasza:
Nem feltétlenül baj az, hogy mindenhol minden szituból megpróbálod kihozni a maximumot egészen addig, amíg ez neked megfelel, a környezetednek nem zavaró és nem megy rá az egészséged. Amint te úgy érzed hogy ez túl sok, akkor sincs nagy baj, csak meg kell tanulnod lazítani. Ha egyedül nem megy, akkor menj el egy szakemberhez. Sokféle van ma már, válogathatsz bőven, hogy melyik stílus áll hozzád közelebb. Esetleg jógázz vagy meditálj, az biztos segít ellazulni és elfogadni magad olyannak amilyen vagy.
2013. okt. 30. 14:48
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!