Mit tehetnék, hogy leküzdjem a fóbiám?

Az a problémám, hogy félek a férfiaktól. Amíg a saját városomba jártam iskolába senkivel semmi bajom nem volt! Olyan kis bújós voltam, mindenkit csak ölelgettem.. Nagyon sok fiú barátom volt.. De ahogy átkerültem Pestre suliba.. annyi őrült emberrel hozott már össze a sors! És lány osztályba kerültem, másokkal pedig nem akartam barátkozni! Napról napra egyre nagyobb feszültség volt bennem reggel ahogy eljöttem otthonról és amíg haza nem jöttem. Volt, amikor buszon ültem és a csávóka elkezdett velem üvöltözni.. A sofőr leszállította a buszról szóval nem történt semmi.. De én így lelkileg hamuvá váltam, amúgy is depressziós voltam.. Akkor rá kb. 1 hónapra egy másik buszon egy kisebbségi ember lefogdosta a mellem.. Én meg elkezdtem vele kiabálni, mert igazából én egy szemtelen bárkinek bepofázó nagyszájú lány vagyok.. És akkor egy másik emberke szólt a csávónak, hogy vagy leszáll vagy hívja a rendőröket.. Egyszer későn jöttem haza már sötét volt és megvertek. volt amikor beakartak húzni kocsiba.. Meg persze a minden napos beszólogatások bámulások. Én már nagyon félek egyedül utazni, tiszta feszült vagyok és a barátaimnak sem engedem hogy hozzám érjenek (fiúk) de paraszt nem vagyok ha már hozzám érnek nem szólok, csak nagyon kellemetlenül érzem magam. Amikor az utcán reggel megyek még sötét van és minden kis falevél zizzenésre megijedek.

És a minap volt, hogy apám legjobb barátjával kártyáztunk és pont olyan lapot tettem le, amivel ő nyert.. És azt mondta, hogy " Te vagy a nekem való lány!!" Megijedtem! Össze rezzentem, abba a pillanatba kitudtam volna rohanni a világból is! Tudom, hogy ő úgy tekint rám mint a lányára de egyszerűen csak, hogy hallottam már ölni tudtam volna!!

Így ha ettől a fóbiától nem szabadulok meg, akkor az egész életem egy pokol lesz és férjem se gyerekeim nem lesznek !