Fiatalok (kb.13-25), van még, aki nem szeret sokat táborozni?

Különc vagyok (nem különleges; és nem akarok "más" lenni, sőt, örülnék, ha vegyülni tudnék, de NEM MEGY, pedig pár téren már próbáltam vagy éppen próbálkozom). Emiatt egy hét fárasztó ugyanazokkal az emberekkel. Mindig belefáradok a végére az alkalmazkodásba/alkalmazkodni próbálásba, mindig kiderül valamiben, hogy kilógok a sorból, mindig marad keserű szájíz is.

Amúgy szeretek egyedül is lenni, igénylem az elvonulást. Igénylem a hobbijaimat is.

Kevés, már megismert emberrel tudok ellenni, velük is sok akár 2-3 nap is.

Ezekre nem feltétlen vagyok büszke. Többnek nem érzem magam tőlük. Csak olvastam itt hasonló kérdést, ahol a kérdezővel közölték, hogy lenéz másokat, csak nem veszi észre. LOL....

És amire végképp nem vagyok büszke, és próbálok változtatni rajta: nekem fontosabb a hely, a program, mint a társaság.

Emiatt jobban szeretek magamnak, esetleg baráti körrel 1 napos kirándulásokat, programokat, pikniket, mozit, kávéházat szervezni. Ezen felül végre rendesen van időm a testmozgásra és hobbikra. Sok nyáron nyelvórákat is veszek.

Így telnek a nyaraim. De minden évben rámtör a kisebbségi érzés, mert az ismerősi köröm nagy része táborból táborba megy, élvezi, a társaságról szól az egész nyara.

Van még ilyen ember?