Hogyan tudnék segíteni magamon? Már nem bírom tovább, elegem van az életemből, egy szélmalomharc.

Nem igazán értem, a pattanások miatt akarsz meghalni??

No,mindegy, a lényeg: Nem kell tökéletesnek lenni, az ugyanis mások számára unalmas, magad számára pedig fárasztó. Legyél lazább, ne vedd véresen komolyan az életet, ne törd magad, hogy még jobb legyél, mindjárt más lesz a világ.

Plusz: szerezz be egy cicát vagy kutyust, mindjárt lesz értelme az életednek.

Kenj rá alapozót; a stressztől lehet.

Szüleidnek nem kell megfelelj, az ő bajuk, ha nem büszkék.

Minél több barátod van annál hígabb a barátság.

De egy pszcihológussal konzultálj szerintem:)

SZIA.

véget vetni az életednek? viccelsz?

nem kell mindig megfelelni valakinek.

MAGADNAK MIÉRT NEM AKARSZ????

előbb nekiálltan válaszolni Neked, de aztán olyan hosszu lett, inkább nem küldtem el.

Szóban egy délután lenne ezt a témát átbeszélni. De szerintem megérné!!!!

NIncs kivel megbeszéld ezt a gondodat?

Most hiába mondanám, hogy 2 hét szabadság.

a gondod magaddal viszed mint egy hátizsákot.

20 éves vagy!!!!

Élni mikor fogsz? Te nem megéled az életedet, hanem leéled.

Közel laknál szivesen elbeszélgetnék Veled egy délután.

Ezt ne csináld igy tovább mert tényleg kidőlsz.

aztán mi lesz?

legyél szép legyél ápolt, végezd el a munkádat legyen szép fizetésed, ez mind-mind rendben van.

De amit csinálsz, az már szinte merénylet saját magad ellen.

"szüleim egyáltalán nem büszkék rám, mindig csak a rosszat hallom tőlük (ilyen vagyok, olyan vagyok..."

NA EZ A LEGNAGYOBB PROBLÉMA!!! SZERINTEM.

Én mindig is büszke voltam, vagyok a gyerekeimre!!! és ezt mindenkor tudtukra is adom. Volt már hogy irigykedve mondták nekem, hogy milyen jó A.-nak G.-nek, hogy mindig megdicsérem őket. mondom ha hülyeséget csinál akkor sem szoktam szó nélkl hagyni. de ha valami jó, akkor persze, hogy büszke vagyok rájuk.

Azt, hogy fogd a betyárbutort menj albérletbe hátra se nézz nem látom jó ötletnek. bár biztosan sokan fogják javasolni. Azért mindent felégetni magad mögött hülyeségnek tartanám.

Bár nem tudom együtt éltek-e.

Legyél többet a természetbe, kirándulj sokat......

NAGYON NAGY TERHET RAKTÁL MAGADRA AZ ÁLLANDÓ MEGFELELNI VÁGYÁSSAL. Törődj a lelkeddel kicsit! állj meg néha addig, mig valami betegség meg nem állit. Akkor majd el fogsz gondolkodni biztosan az élet értelmén.

Kivánom Neked, hogy találj megoldást gondodra.

Üdv :-)

szia :-)

pár levelet már váltottunk. MOst olvasom vissza az inditó leveledet. Irod: "anorexia, bulimia (ezekkel ma is küzdök)"

Levelemben utaltam ezekkel kapcsolatban valamire.

Ha lelkedre vetted bocsánat. De mint irtam is, én már csak olyan vagyok, hogy amit gondolok leirok.

És azt is tartom, hogy Rád nézve nem gondolnám, hogy ilyen "bajod" van. És lám mégis! :-(

Ha megsértettelek bocsánat :-(

üdv. :-)

Az a baj mások érdekeit előbbre tartod mint a sajátodat miért nem teszel és csinálsz úgy ahogy te szeretnéd? én szarok magas ívből a világra és kb nem vagyok előrébb mint te, de legalább azt teszem amit szeretek:) és eszem ágában nincs meghalni :D holott nekem is dög unalom az életem, nincsenek barátaim és még munkám sem. De megtalálom azokat a kiskapukat ahonnan boldogságot kapok vagy teremtek magamnak. Elég ehhez egy sugárzó napfény vagy 20 fokos nyári nappalok, zene vagy a virágok illata. Ne görcsölj rá mások akaratára szarj a világra és szeresd önnmagad. Ha kijön a pattanásod akkor ne használj csak szappant meg vizet :) én sem vagyok patanásos de nekem egyáltalán nem telik kozmetikára :) nem is használok semmit. A szüleimmel élek és sosem tesznek ki elvárásoknak és nem kényszerítenek semmibe, munkahelyem nincs de mikor volt szartam bele :D megcsináltam amit kelett aztán mikor kiléptem az ajtón mintha megszűnt volna az a világ és beléptem volna az én kis világomba.

25/L