Ha valaki nem olyan szakmát tanul, amit szeret, az élete végéig bánni fogja? Vagy ha nincs diplomája, de szeretett volna?
Tudom, hogy így hülye a kérdés, de általánosságban mi a véleményetek? Esetleg saját tapasztalatok?
Az a baj velem, hogy nagyon félek a felnőtté válástól, nen tudom elképzelni magamat semmilyen szakmában. Egyetlen dolog van ami érdekel, és az az irodalom. A probléma viszont az, hogy abból nem igazán lehet megélni, még ha tanár lennék sem, bár az semmiképpen sem akarok.
Jövőre érettségizem, és rettegek tőle, hogy mi lesz azután. Szívem szerint egyetemre mennék, magyarra, de egyrészt nem annyira fényes a bizonyítványom (magyar: 5, töri: 4, matek: 3, angol: 4, választott érettségi tantárgy: 4), így állami támogatással tuti nem mehetek, másrészt pedig csóró is vagyok.
De engem csak az irodalom érdekel, tényleg, semmi más. Nekem az irodalom nem egy tantárgy, hanem egy szerelem.
Bár van még egy dolog, ami érdekel, és az a pénz. De azt hiszem, hogy az irodalom iránti szeretetem sokkal erősebb a pénz irántinál (így 18 évesen még:D).
Gondolkoztam még azon, hogy valami üzletvezetői akármit csináljak, de ahogy elképzelem magam, mint olyan embert, aki ilyen gyakorlati munkával keresi a kenyerét, és az irodalomnak semmi köze a szakmájához, elég kiábrándító.
Nagyon ellenszenves lesz, amit mondok,számomra is az, de úgy érzem, hogy ha nem lesz diplomám, akkor egy senki vagyok. Tudom, hogy ez nincs így, az agyammal, de akkor is ezt érzem. Bár azt hiszem viszonylag értelmes vagyok, de egyáltalán nem nevezném magam okosnak. Pechemre (?) a környezetemben valamiért mindenki úgy tekint rám, mint valami agyasra, mert érdekel az irodalom, meg hozzájuk képest művelt vagyok. És sajnos hajlamos vagyok el is hinni, hogy rettenetesen okos vagyok, de aztán rájövök, hogy mégsem. De azért nem akarok csalódást okozni nekik, és magamnak is be akarom bizonyítani, hogy több vagyok annál, mint amennyinek tartom magam (már ha tényleg több vagyok, de nem hiszem). És semmire nem vágyom jobban, mint, hogy az irodalommal foglalkozhassak. Ugyanakkor a képességeim hiányában, biztos vagyok benne, hogy nem lennék túl sikeres (értsd: munkanélküli lennék :D) ha mégis erre adnám a fejem.
Spekulálsz, hülyeség. Tanuld azt, amit szeretsz, de juss be államira.
Aztán ha nem jön be, még mindig átképezheted magad. A mai világban kevés embernek van csak egy szakmája vagy diplomája. Nekem például van eddig egy szakmám, egy félbehagyott egyetem (amit pont azért kezdtem, mert pénzes szakma, de rájöttem hogy nem bírnám), jövőre lesz diplomám, de már most gondolkozom, mi legyen a másoddiplomám, mert tuti hogy fogok csinálni. És még egy-két szakmát is. Persze ezek már fizetősek, de megéri, mert egyrészt többet tud az ember, másrészt eladhatóbb a munkaerőpiacon.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!