Ha évek óta szenvednél a sikertelenségek miatt (önkifejezés lehetőségének hiánya, perifériára szorultság, viszonzatlan érzések, stb. ) és tudnád, hogy néhány hónapon belül meghalsz mit éreznél?

Kb. azt 'itt az en idom', mivel nem lenne vesztenivalom.

Onkifejezes lehetosegenek a hianya? Itt a lehetoseg most, minden kovetkezmeny nelkul uj fejezed ki magad, ahogy akarod!

Valamifele erot/hatalmat is ereznek, hiszen lehetsz vegre valoban oszinte. Megmondhatod akarkinek h mit gondolsz rola.

Bizonyos szempontbol az elso hozzaszolonak igaza volt, tehat, szabad lennel. Nem lennel lekotve tobbe semmi altal.

Szabad vagy, szallj el, kismadar.

Visszaadnék minden rosszat amit kaptam, azoknak akiktől kaptam! Írnék az ismerőseimnek egy levelet, írnék egy végrendeletet, olyan dolgokat tennék amiket eddig nem engedhettem meg magamnak. ( Nem rossz dolgokra gondolok, és nem is illegális dolgokra. )

Van két hasonló film is, ami ilyesmiről szól.

- Utolsó vakáció.

- Édes november.

Valami ilyesmi: keszen vagyok, megtettem amit megtehettem.

Ja es meg hozzadnam h ha kreativ emberrol van szo, akkor befejezni annyi muvet, alkotast, amennyit tud halalaig, h fent maradjon ilyen formaban is valami belole.