Rosszul vagyok, ha idegenek hozzám érnek. Ez mennyire normális?

Ezt a legtöbben utáljál is.

De jó nekem, hogy vidéken lakok :))

Én hasonlót érzek, de azért nem ilyen intenzíven.

Egy szintig szerintem teljesen normális, de van egy határ, ahol már nem nevezhető normálisnak.

Én azt nem szeretem, ha ölelgetnek, ha túl közel állnak hozzám, nem szeretem a tereket, a buszokat, a szűk helyeket, az embertömeget, a zajt, néha én is ordítani tudnék.

A Te eseted már nem olyan normális...

Szerintem érthető. Ha nem is ennyire, de én is irtózom a tömegtől, a tumultustól és a túlzott nyüzsgéstől.

Nekem pl. az okoz hasonlóan elviselhetetlen feszültséget, ha egy bevásárlóközpontban olyan sokan vannak, hogy akármerre nézek, mindenhol a kocsikat és az embereket látom. Olyankor úgy érzem magam, hogy legszívesebben elbújnék vagy elfutnék. Pedig felnőtt férfiember vagyok, nem is egy kamasz gyerek.