Csak szerintem lettek hülyék a tinik, kisgyerekek, amióta ilyen csatornák vannak?

Teljesen egyetértek veled kérdező.

Főleg a mostani disney meséktől kapok hányingert, mint a hannah montana, vagy amiben selena gomez játszik(nem jut eszembe a címe) de valami varázslokról szól. meg az ikres sorozat.

:S nem is értem ezek hogy tetszhetnek valakinek is.

A színészi játék is egy nagy nulla. Semmilyen értéket nem mutatnak ezek a sorozatok,mesék. Csak a mai elferdült világnak a görbe tükrei, a felnövekvő generációnak közvetítve. 'Legyél te is ilyen gonosz, rosszindulatú, hülye rib@nc....' ja meg az ordítozás, egymásra kiabálás az megy. Csak pár részt bírtam végig nézni a hannah montanaból de nem bírtam tovább.

A sok kis buta tini lány meg ezekért rajong, ezek a színésznők lesznek a példaképei. :/ Természetesen a szülők hibája is az, hogy engedik ezt a sok szennyet , hogy a gyerek nézze.Én tutira nem engedném. Még csak tv-m sem lenne.

Helyette inkább megvenném neki dvd-n és azt játszanám le neki pl a jobb fajta disney meséket Oroszlánkirály, vagy a régi rajzfilm műsorokat Babar, tom és jerry azért még jó volt:) igaz abban is mindig kergették meg püfölték egymást, de az legalább nem volt komoly:D tudtuk róla, hogy nem kell komolyan venni:)

Én is egyetértek veled, habár még is a tini korosztályba tartozom. Mostanság lépten-nyomon elszörnyedek azon mik mennek a kisgyerekeknek való csatornákon. ( A Disneyt egyelőre hagyjuk.) Először: igaz, hogy a Cartoon Network régen sem az oktatói mivoltáról volt híres, de állítom, hogy én még láttam rajta (számomra) normális rajzfilmet rajta pl. Scooby Doo. Most erre sem azt mondom, hogy hú de milyen értékekkel lettem gazdagabb tőle, és igaz, hogy a sztori is mindig ugyan az volt, de legalább aranyos volt és vicces, hanyagolva a primitív megnyilvánulásokat. Ugyan ez igaz a Minimaxra épp, csak ott szerint durvább a romlás mértéke. Régen igazi, aranyos és tanulságos mesék mentek rajta, ami lehet hogy elsőre 'bonyolultnak' tűnt, egy kisgyerek számára, de legalább valami gondolkodásra, felfedezésre sarkallta. (Pl. Niels Holgersson, mert én még mostanság is fedezek fel benne új tanulságokat, amit lehet hogy akkor nem értettem, vagyis inkább másképp értelmeztem.) De ha nem csak ezekre gondolunk akkor is egy erős butítás tapasztalható, amit szerintem a látvánnyal(animált Micimackó, Babar és a jó ég tudja még mi...) próbálnak kompenzálni. A nagy részük tényleg olyan már, amit csak nézni kell és nem megérteni.

Egyébként úgy vélem, hogy nem feltétlenül kell tényleg mindennek oktató jellegűnek lenni (persze ez a lehető legjobb opció). Én például, értelmes embernek tartom magam, és elismerem, hogy néztem Inuyasha-t és még Ben10-t is és nem butultam el tőre, mert emellett néztem más, értelmesebb dolgokat is(!). A kulcs itt az, hogy lehet őket nézni csak ne csak ezt, ne napi 24 órában és mondjuk ne 5 évesen. Szóval ezek, a normális határokon belül számomra teljesen elfogadhatóak, egy bizonyos kor fölött. Amit viszont semmiképp sem szeretek és nehezen tolerálok az azok a filmek, rajzfilmek amik a szinte csak és kizárólag a trágár humorra épülnek, primitívek. Illetve ha valaki még is ezt szeretné nézni, az várja meg amíg felnő és tudja ezeket normálisan kezelni, értem ez alatt, hogy nem mondogatja vissza állandóan. Persze itt is érvényesül 'a nézzen mást is mellette elv.'

A Disney meg...hát, én úgy vagyok vele, hogy embere válogatja ki mit tanul/nem tanul belőle, de hogy itt is félrelövik a korosztályt az is tuti. Ismételten teszek egy vallomást, miszerint én néztem Hannah Montanát, sőt még most is megnézek néha egy egy Zack&Cody részt, vagy olyan varázslósat, mert viccesnek találom, attól függetlenül, hogy tisztában vagyok azzal, hogy baromság, és hogy nem szabad példát venni róla. Megjegyzem, nem is azért lenne, csak ezt sajnos sokan nem fogják fel. De ettől még nem lettem sem bunkó, sem önző, merthogy úgy mindent megkaphatok, vagy ácsingózom a szexi és trendi de hülye pasik után. Nyilván ehhez kellett az is, hogy legyen egy olyan alapnevelésem amivel meg tudom különböztetni azt, hogy mi a jó, a rossz, a nevetséges, vagy kedves és hogy mit kell komolyan venni és mit nem. Mint tudjuk erre a mai világban is sajnos egyre kevesebb példa van. (És ezzel nem ajnározni akarom magam, vagy a szüleimet, vagy ilyesmi, félreértés ne essék...)

Összefoglalva dióhéjban: majdnem mindent lehet, csak megfelelő mértékkel, alappal. Huh, remélem nem lett túl hosszú.:D

Totál Dráma Sziget örkké

[kedves értelmes, intelektuális emberek, akik csakis tanító, pozitív főszereplős, értékeket és erkölcsöt hangsúlyozó műsorokat vagytok hajlandók megtekinteni, bóknak veszem ha lepontozhattok :)]

Nem a mesékkel van a probléma, hanem azzal, hogy a mai gyerekek és tinik nem tudnak más elfoglaltségot elképzelni (tisztelet a kivételnek), mint egésznap ülni a TV, a gép vagy a telefon előtt. A szülők nem foglalkoznak azzal, hogy mit néz gyerek, és elmagyarázzák, ez nem a valóság. Szerintem a hányós-fosós CartoonNetworkös rajzfilm nem károsabb, mint a cukormázas, éneklős Disney. Mi is anno minden szart megnéztünk a TV-ben (90'-es évek), mégsem lettünk debilek, mert a szüleink néha kizavartak minket az udvarra, játszótérre vagy adtak házimunkát.

Az is baj, hogy nincs rendesen kategorzálva. Régebben a Minimaxon is olyan mesék mentek, amiket egy felnőtt is élvezni tudott, most meg lebutított, olcsó animációk. A Cartoon Network idősebbeknek való, nem ovisoknak, inkább általános iskolásoknak. A Magyarországon vetített animék többsége meg inkább középiskolásoknak, de Magyarország még mindig ott tart, hogy hát rajzfilm, nyomassuk a kicsiknek való mesék közt!

Ja, igen. A gyerekek nem olvasnak, de szüleik sem, akkor honnan vegyenek példát? Sok kisgyerekes ismerősöm van, és kb csak a felük olvas (akár magának, akár a gyereknek), a maradék beülteti Jégvarázst nézni. Dolgoztam anno egy általános iskolában sulikönyvtársaként. Néha bejöttek az osztályok filmet nézni, és a gyerekek nem voltak hajlandó olyan meséket nézni, amit nem ismertek, csakis az unos-untig unt Hamupipőke 3 meg Verdák 2.