Hogy találhatok célt az életemnek?
Lényegében én egy tizenhét éves srác vagyok aki egy jó középsuliban tanul jó átlaggal. Szép házban élek, szeretnek a szüleim. Barátaim nem igazán vannak, általában mindenkivel jóban vagyok, de mélyebb kapcsolatokat nem tudok kialakítani. Szerelmes évek óta nem voltam, ezen a részen az életem még üresebb. Mivel meleg vagyok szinte lehetetlennek látom egy kapcsolat kialakítását.
De a tárgyra térve: kisebb koromban sem voltak igazán masszív terveim, de gondoltam hogy majd tanulok valami jó szakmát és gazdag leszek stb. Azonban 2-3 éve semmi célom nincs. Se tanulás/munka téren, se bármilyen más téren. Általános kedvtelenség uralkodik rajtam. Gyakoriak a depis hullámvölgyek, de most egész jól tartom magam. Nem túlzottan élvezek semmit az alváson kívül, így semminek nem tudok hosszabb távon örülni.
Egy szó mint száz másik, ti mit tudnátok ajánlani nekem? Ti is voltatok már hasonló helyzetben?
Előre is köszönöm a válaszokat/segítséget!
Folyton azt teszem. Lekötöm magam zenével, sorozatokkal, játékokkal csak azért hogy ne kelljen gondolkodnom az életemen. Nem hiszem hogy ez segítene.
Örülnék ha megtalálnám a lelki társam, de nagyok az elvárásaim és nem vagyok egyszerű eset. Úgyhogy ennek szentelni az életem olyan lenne, mintha gyalog akarnám körbejárni a földet.:D
akkor itt az ideje, hogy nekiállj "gyalogolni", hiszen igencsak hosszú út vár rád..
természetesen képletesen, de remélem érted...
Vannak félelmeid.
de ez természetes.
Csak sok embernek az már nem, hogy be is ismeri magának, és főleg nem meri felvállalni.
Ha tudod, hogy valamit félsz kimondani, vagy megtenni, akkor most megmutathatod, ki irányít, és szembeszállsz velük, vagy hagyhatod, hogy legyőzzenek, de akkor ne várj változást.
Csak gondolj bele: a hazugságok a félelmek miatt jöttek létre, hiszen, ha nem félsz, nincs miért hazudni.
Ha tudod, hogy valamit nem mersz kimondani, keresd a hibát, és szállj szembe vele, akkor is, ha kemény lesz, SŐT! Csak akkor derül ki milyen fából faragtak, hogy le mered győzni, vagy megfutamodsz mint egy nyuszi.
Érdekes, milyen emberekbe botlok bele néha :) 16 éves vagyok, de nagyjából hasonló problémákkal küzdöttem én is. Mondjuk annyira nem szép a házunk, de a szüleim engem is szeretnek. Sok ember sokat beszélgetek, de nem feltétlenül tartom őket olyna húdejó barátomnak, ettől persze kedvelem őket. Mondjuk úgy, hogy barátságos vagyok velük, de nem vagyunk barátok :)
Óvodás koromban rájöttem, hogy meleg vagyok. Egyetlen egyszer voltam "szerelmes" dehát szerintem nagy hülyeség volt, meg fiatalabb voltam, szóval annyira nem számít...
Mindig úgy voltam vele, hogy úgy is bármi lehetek ha akarok. Nem tudtam eldönteni, hogy szeretném-e a fél életemet irodában tölteni, esetleg marketingesként tevékenykedni, modellkedni, üzletvezető lenni vagy saját vállalkozásba fogni. Igazából nekem tök mindegy lenne, a lényeg, hogy minél hamarabb külföldre, mert érzem, hogy ez a teljesen passzív környezet amiben vagyok csak lehúz. Néha így eszembe jut, hogy mivan, hogyha velem van a gond, akkor próbálok változtatni, ami úgy 1-2 napig érdekes, aztán megint így "visszaesek", hogy jaj ez annyira felesleges...Igazából nagyon nem is tudok mit ajánlani, mert gondolom elköltözni még nem tudsz, iskolát váltani eréttségi előtt meg nem akarsz. Amúgy a környezetváltozás az egy nagyon jó dolog :D
Nyilvánvalóan vannak nekem is félelmeim. Talán az, hogy örökre egyedül maradok barátok és pár nélkül, valamint hogy nem leszek gazdag(ami egyébként főként a családom miatt lenne fontos, hogy segíthessek nekik és ne maradjak a nyakukon). Igazából ha melegségre célzol, amit direkt nem hangsúlyozok ki, mivel ez csak egy jellemző a sok közül arról igaz hazudok, de a környezetem sejti, tehát nem titkolózok görcsösen. Nem zavarna ha kitudódna, itthon úgy is tisztában vannak vele.:) Hát a gondolataim, érzelmeim tudati szinten egész jól tudom irányítani, tehát így félelem nem nagyon kísért(kivéve ha meglátok egy pókot:D).
Utolsónak pedig, hát nem örülök ha más is a cipőmben jár, mivel az én cipőm szegecsekkel van kirakva, de azért talán kicsit el tudunk beszélgetni.:)
Pók?
nna!
az első feledatod lehet!
Köszi! Az első könyv jónak tűnik, majd elkezdem. Igazából szörnyen lusta vagyok, de úgy is itt a szünet.
dani900 te hogy gondoltad a félelem leküzdését?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!