Hogyan érezhetném magam bodognak, jó kedvűnek, vidámnak iletve felszabdultnak?

Ne nézz hülyének, de... menj el futni. Ne akármilyen más sportot űzz, kizárólag fuss.

Elmesélem, hogy miért írom ezt.

Én egy rendkívül pesszimista, letargikus, már-már depresszív ember vagyok, akinek erős ok kell a boldogsághoz, spontán sosem vidám, és sokkal inkább szomorú és szűkszavú. Semmi nem tud feldobni.

Viszont, amikor futok... na az hihetetlen. Olyan belső erőt érzek magamban, boldogságot és kitörni készülő feszülést...! Néha futás közben ok nélkül nevetni kezdek, de komolyan. Nagyon jó. Felszabadít, pont, mint írtad.

Szóval, csak ajánlani tudom.

És ne úgy irányulj a futás felé, hogy te jó ég, sport és mozgás, izzadás, kínlódás. Nem kell ám szupergyorsan menned, csak, ahogy jólesik.