Hogyan győzze le az ember a félénkséget?

úgy érzem valami olyan van a háttérben, amit nem dolgoztál fel.

milyen a kapcsolatod a szüleiddel? beszéltél velük a problémáidról? vagy nem is tudnak róla?

egyáltalán szoktatok érzelmi dolgokról beszélni, vagy csak felületes dolgokról(iskola, sport, mit kérsz enni...stb)?

én ugyan 17 éves vagyok, de szinte 1000000%ban ugyan z a bajom...

nekem viszont segített egy dolog:

Régebben pl ha zenéthallgattam, icipici füllhalgatón, mindíg kivettem, mert azt hittem, túl hangos, és zavarhat másokat, aóta viszont vettem egy nagyobb fejhallgatót, akg limitált izébizbasz,

lényeg, hogy mikor ezen hallgatok zenét, hangosabban mint annó, néha még hallatszik is, de ha az a fejemen van, van egy olyan érzésem, hogyminden rendben és nincs bennem a félelem, ezt tudom ajánlani ;)

hmm

tehát apáddal felületes a kapcsolatod.

tudod az érzelmi fejlődéshez szükséges egy hiteles szülői minta, ami a te esetedben nem volt meg, ugyanis apád érzelmi szempontból, nem mutatott hiteles, felnőtt emberhez méltó viselkedési, és konfliktuskezelési mintákat.

ez a véleményem, és ezen lehet segíteni, és ezt azért tudom, mert én már voltam teljesen a padlón, és úgy tudtam csak magamon segíteni, hogy felismertem a problémáimat.... ez egy hosszú folyamat lesz, ha bele mersz vágni, de egy kiegyensúlyozott, és magabisztos ember lehetsz...

ez persze nagyon sok munkát, és bátorságot igényel, és majd szembe kell nézned a félelmeiddel, aminek következtében, miután megtetted hihetetlenül megnő az önbizalmad, vagy nem teszel semmit, mert attól"félsz" hogy esetleg megütöd magad, nem sikerül, és inkább a homokba dugod a fejed, és így az önbecsülésed a béka segge alatt lesz...

ez a TE döntésed, a Te életed, azt csinálsz amit akarsz...

ha gondolod jobban is átbeszélhetjük, ha még sok kérdésre nem tudod a választ