Hogyan győzze le az ember a félénkséget?

Szállj szembe a félelmeiddel! Gondolom nem mered, de szerintem egy próbát megér... :P :)

Amúgy én is hasonló helyzetben vagyok. Mást nem lehet tenni tényleg. Hozd magad olyan helyzetekbe, amiktől félsz! Lehet, hogy kínos lesz és valami butaságot csinálsz, de ne érdekeljen mások véleménye, mert neked minden apró lépés fejlődést jelent! Fogd fel úgy, hogy tanulsz, és ugye ilyenkor nem mehet minden elsőre... :)

Hajrá! ;)

Amúgy pontosan miből is állnak a félelmeid?

Nincs szociális fóbiád, vagy valami hasonló (agorafóbia, Pánikbetegség)?

[link]

A híd: őszintén érdeklődj mások iránt. Ne félj, nem kell egyszeriben beszédes társasági lénnyé változnod. Kezdetben próbálj meg csak egy valakire odafigyelni. „Segít jobban megismernem másokat, ha egyszerűen megkérdezem tőlük, hogy hogy vannak, vagy a munkájukról kérdezősködöm” – mondja egy Jorge nevű fiatal.

Egy javaslat: Ne korlátozd a társaságodat a saját korosztályodra. A Bibliában feljegyzett legbensőségesebb barátságok némelyike olyan személyek között fűződött, akik közt jelentős korkülönbség volt, például Ruth és Naomi, Dávid és Jonatán, illetve Timóteusz és Pál között (Ruth 1:16, 17; 1Sámuel 18:1; 1Korintusz 4:17). Azt is tartsd észben, hogy a beszélgetés egy eszmecsere, nem egy egyszemélyes előadás. Az emberek értékelik, ha mások odafigyelnek arra, amit mondanak. Tehát, ha rajtad is könnyen erőt vesz a félénkség, ne feledd: nem neked kell az egész beszélgetést végigvinned!

Írd le két felnőttnek a nevét, akiket szeretnél jobban megismerni.

․․․․․

Odamehetnél az egyikükhöz, és elkezdhetnél vele beszélgetni. Minél többet teszel azért, hogy megismerd „a testvérek egész közösségét”, annál kevésbé leszel magányos (1Péter 2:17).

Van egy nagyon jó könyv, aminek a címe Fiatalok kérdései-Gyakorlatias válaszok. Ezeket a gondolatokat onnan másoltam ki. Vannak benne más érdekes témák is fiataloknak. Ha érdekel el tudom küldeni a linket, ahol megtalálhatod. :)

"A híd: őszintén érdeklődj mások iránt. Ne félj, nem kell "

ennyi. Úgy győzd le, hogy ne félj... Na persze ne csodáld, ha nem sikerül. Fordulhatsz vele szakemberhez is, aki segít, vagy még várhatsz sok olyan hozzászólásra, hogy "ne félj", "szállj szembe", "győzd le", stb... a hogyanra persze itt nem kapsz választ, még a legjobbindulatúaktól sem, hisz ahhoz lényegesen jobban kéne ismerni téged, és a probléma gyökerét!

Az lehet a probléma, hogy nincs önbizalmad.

Önbizalma akkor lesz egy embernek, ha különböző kríziseket megél, és át is él, tapasztalatokat szerez, pozitívakat, és negatívakat egyaránt, és nem próbálja elásni a rossz dolgokat, hanem tiszta szívvel átéli, majd miután eljutott a saját poklának a legmélyebb pontjaira, abból tanul, attól kezdi érezni, hol van a menny a lelkében.

Amúgy érdekeset írtál, hogy elneveted magad, amikor valakinek a szemébe nézel, ez pont így volt velem is!

Elárulom nem lesz könnyű legyőzni ezt a kényszert, de a helyedben ezzel kezdeném, sokkal többet számít, mint gondolnád:

Azért fontos, hogy beszélgetés közben a szemébe nézz valakinek, mert csak úgy derül ki, hogy mit érez az illető, hazudik-e, szomorúnak látod a szemét, miközben azt mondja, boldog, vagy őszinte stb.

Azért is félsz az emberektől mert nem tudod mit gondolnak, így van?

Addig nem is fogod megtudni, amíg nem nézel a szemükbe!

Nézd magad egy kicsit külső szemmel is(egy lánynak):

Van ez a srác(te), tudod, annál a megállónál szokott felszállni, és egész jóképű, de amikor ránézek, ő lesüti a szemét, néha elmosolyodik... ha a szemembe nézne és úgy mosolyodna el, lehet, hogy még beszélnék is vele....

dehát olyan zárkózott... ha nem lép, én hogyan ismerném meg....

na naggyából ennyi

úgyhogy mindent bele, a kulcs a kezedben van, használhatod.